Magyarországon évente mintegy kétezer terméket vizsgál meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: 2015-ben a minták 40, 2016-ban 46 százaléka volt mentes a növényvédő szerek maradványaitól - mondta el az InfoRádiónak Jordán László, a Nébih elnökhelyettese. Hozzátette ugyanakkor, hogy a technológiai határérték nagyságrendekkel kisebb, mint az egészségügyi határérték.
Simon Gergely, a Greenpeace kelet-közép-európai vegyianyag-szakértője viszont rámutatott, hogy a határértékek sem jelentenek minden esetben garanciát a biztonságra. Mint kifejtette, a határértékek csak egy-egy adott anyagra vonatkoznak, arra viszont nem terjednek ki a vizsgálatok, hogy a különböző szerek maradványai együttesen milyen hatást fejtenek ki. Véleménye szerint ezek felerősíthetik egymást, márpedig egy kutatás szerint minden harmadik termék többfajta anyagot tartalmaz. "A szerek főleg a magzatokat, a terhes nőket és a kisgyerekeket károsítják" - hívta fel a figyelmet a szakértő.
"Az ilyen szerek nélkül nem lenne mit ennünk" - hangsúlyozta Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, hozzátéve, hogy ezek nélkül a mezőgazdaság egyszerűen nem lenne képes elegendő növényi terméket előállítani. Kiemelte, hogy a peszticidek használatának biztonságos gyakorlata van, az előírások betartása esetén pedig a hatóanyagok maradéka nem éri el az egészségre káros szintet. A kamara vezetője szerint az iparilag előállított élelmiszerekben található ízfokozók, adalékanyagok és állományjavító anyagok sokkal veszélyesebbek.
Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy nincs szükség szintetikus növényvédő szerekre és műtrágyára. Bár a terméshozam az ökológiai mezőgazdasági módszerek alkalmazása mellett ötödével kevesebb, a minőségi tömegtermelés így is megvalósítható. Mindemellett Magyarországon a mezőgazdasági területek alig 4-5 százalékán használnak biológiai alapú növényvédő szereket, miközben Ausztriában ugyanez az arány eléri a 20 százalékot.