Bár az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy a koronavírus omikron variánsa kisebb valószínűséggel okoz súlyos megbetegedést a fertőzötteknél, mint például elődje, a delta variáns, és a legtöbb esetben csak enyhe, megfázásos tünetekkel jár, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad ártalmatlan kórokozóként tekinteni rá. Egyrészt azért nem, mert az omikron variáns jóval fertőzőképesebb, mint az eddig azonosított és tömeges megbetegedést okozó változatok. Gyorsabban terjed és több embert betegít meg, így a kórházi kezelésre szorulók aránya is emelkedik, ami további terheket ró az egészségügyre világszerte. Másrészt, mivel november közepén detektálták, még keveset tudunk a hosszú távú hatásairól.
Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a védőoltások hatására vagy a fertőzést követően a világ lakosságának nagy része eltérő mértékben, de immunizált, így szakemberek szerint az enyhe tünetek sok esetben valószínűleg ennek tudhatók be. Nem pedig annak, hogy a vírus megszelídült.
A jelenlegi kutatási eredmények azt mutatják, hogy tünetmentes fertőzés vagy enyhe tünetekkel járó megbetegedés után is kialakulhat hosszú COVID . Vagyis bárkinél, aki átesett a fertőzésen. Tudósok szerint a korábbi változatokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy az omikron variáns ne okozna hosszú COVID-ot - írja a Healthline.
Mit tudunk eddig?
A hosszú COVID hivatalosan sokáig nem is létezett, az Egészségügyi Világszervezet októberben tette közzé a definícióját és tünetek listáját. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) meghatározása szerint a krónikus vagy hosszú távú COVID egy több mint 50 lehetséges tünetből álló tünetegyüttes, ami a koronavírus-fertőzést követően hetekig-hónapokig, egyeseknél évekig elhúzódhat. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy nincs nyilvánvaló különbség az omikron és a korábbi koronavírus-variánsok - például a delta - által okozott akut fertőzés tünetei között, noha van pár szimptóma , ami kimondottan az omikronra jellemző. Ilyen például az extrém fáradtság, az éjszakai izzadás vagy az enyhe izomfájdalom.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ami a hosszú távú hatásokat illeti, egy, az Egyesült Királyságban végzett tanulmány szerint a beoltottaknál 49 százalékkal kisebb valószínűséggel alakul ki hosszú COVID. "De minden variáns esetében lesznek kivételek, különösen az alapbetegséggel küzdők esetében" - hívta fel rá a figyelmet Scott Lillibridge epidemiológus, a Nemzetközi Orvosi Szolgálat vészhelyzeti igazgatója.
Korábbi becslések szerint a betegek legfeljebb 30 százalékánál alakul ki hosszú COVID - írja kutatási eredményeket idézve a Healthline. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a hosszú COVID előfordulása az omikronos fertőzötteknél alacsonyabb lehet, mivel úgy tűnik, hogy ez a variáns nem jár együtt a gyulladásos markerek magas, vagy tartós emelkedésével.
Ami nehezíti a helyzetet
A hosszú COVID-os esetek nyomonkövetése nem egyszerű feladat, ugyanis országonként és egészségügyi intézményenként eltérő lehet, hogy ki milyen gyakorlat és tünetek alapján minősíti ezeket. Az Egyesült Királyságban például ahhoz, hogy megállapítsák valakiről, hogy hosszú COVID-ban szenved, legalább 3 hónapja fennálló tünetek szükségesek. Az Egyesült Államokban viszont a CDC szerint ehhez elég, ha valaki 4 hete vagy annál hosszabb ideje fennálló tünetekkel küzd.
"Az omikron sem a barátunk. Az idősekben, a súlyos immunhiányosokban, daganatosokban, tüdőbetegekben, vesebetegekben képes súlyos megbetegedést okozni, pláne, ha nem oltottak. A rizikócsoportok ugyanazok" - hívta fel a figyelmet a hazai szakértő.
