Hazánkban is az arzén az egyik legaggályosabb, ivóvizet szennyező kémiai anyag. A korábbi ivóvíz-szabvány 50 µg/l-es arzénmennyiséget engedélyezett, míg az új, EU irányelvek alapján összeállított 201/2001 ivóvíz Kormányrendelet azonban ennél szigorúbb: 10 µg/l arzéntartalmat határozott meg. Ez ivóvizeink közel 60%-át érinti. Az önkormányzati víztisztító beruházások megvalósulásáig a háztartások maguk is arzénmentesíthetnék a csapvizet, de mégsem teszik. Ötből négyen nem is tudják, hogy érintettek. A Vöröskereszt most induló felvilágosító programja részeként 4 millió forint értékben ezért több mint 500 db speciális arzénszűrő kancsót oszt szét a rászorulók között.
Még várni kell a megvalósításra
Indul az Arzénstop program
Idén ősszel a Vöröskereszt arra hívja fel az érintett településeken élő emberek figyelmét, hogy önmaguk is arzénmentesíthetik a vizet. "A BWT adományaként 4 millió forint értékben több mint 500 db arzénszűrő kancsót osztunk szét 24 érintett település lakói között" - magyarázza el az ArzénStop program lényegét Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. A vízszakértő cég kifejezetten a hazai viszonyokra fejlesztette ki az arzénszűrő-betétet, amely hatékonyan távolítja el és csökkenti a határérték alá a csapvízben oldott arzént.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megengedett szintnél magasabb arzéntartalom különösen az Alföldön probléma, ezért a jótékonysági akció Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik egy online játék keretében. A kancsókat a közösség szavazatainak arányában kapják meg az érintettek a Vöröskereszt megyei rendezvényein októberben és novemberben.
Mennyire és miért veszélyes az arzén?
Az ivóvízben található, határérték feletti arzénszennyezettség növeli a bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentráció esetén pedig ezeken felül a hólyag- és veserák kialakulásának kockázatát. Kis dózisokban, hosszas bevitel esetén (mint az arzénnal szennyezett víz fogyasztása), krónikus, nem daganatos, betegségeket is okozhat. Ilyen például a bőr elszarusodása, a szív- és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, a máj- és vesebetegségek, a cukorbetegség. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezen betegségek kialakulásának valószínűségét egyéb életkörülmények - dohányzás, a túlsúly, a túlzott zsír- és alkohol-fogyasztás - is jelentősen befolyásolják. Az Európai Unió frissen publikált vizsgálata szerint azonban már a 40 μg/liternél alacsonyabb arzéntartalmú csapvíz hosszú távú fogyasztása esetén is nagy az esély a bőrrák kialakulására.
Honnan tudhatom, hogy nálunk mennyi arzén van a csapvízben?
Az ivóvíz arzéntartalmát a szolgáltató köteles meghatározni, és kérésre a fogyasztóval közölni. Az ivóvízminőség felügyeletére kijelölt hatóság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), amelynek kistérségi, regionális és központi intézményei szintén kötelesek felvilágosítással szolgálni. Az ivóvíz arzéntartalmával kapcsolatos legfrissebb értékeléseket és összefoglaló adatokat az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján rendszeresen közzéteszi.
Mivel szűrhető ki az arzén?
Az arzén nem szűrhető ki hagyományos víztisztító kancsóval vagy csapra szerelhető általános vízszűrő készülékkel! Kifejezetten arzénszűrő kancsóval vagy arzénszűrő készülékkel azonban hatékonyan eltávolítható a csapvízből.
A különleges eljárással dolgozó úgynevezett fordított ozmózisos (RO) víztisztítók is képesek az arzén kiszűrésére, ám ezeken a szűrőkön kizárólag a tiszta víz molekulái (H2O) jutnak át, minden egyéb fennakad. Ami az előnyük, egyben a hátrányuk is: a hasznos ásványi sókat is kiszűrik, szinte desztillált vizet készítenek, így a szervezetünkből is kimossák a hasznos sókat. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a desztillált vízzel történő folyadékpótlás - sóbevitel hiányában - a szervezet ionegyensúlyának gyors felborulásához, gyengeséghez, fáradtsághoz, fejfájáshoz, majd izomgörcsökhöz, szívritmuszavarokhoz vezethet. A gyártók többsége ezért ún. visszasózó patront alkalmaz, ebből ásványi sók oldódnak bele a szűrt vízbe. Így biztosítják a szükséges kalcium és magnézium szintet az ivóvízben.
A kismamáknak és gyermekeknek szűrjék!
Mivel a kismamák és a hat éven aluli gyermekek testsúlyukhoz képest több vizet fogyasztanak, ezért az ő esetükben fontos volna a csapvíz másodlagos szűrése. A Vöröskereszt felméréséből azonban kiderült, hogy az érintett településeken élők 86 százaléka semmiféle víztisztító berendezést nem használ, 37 százalékuk forralást követően szívesen ad a csapvízből a gyerekeknek. Pedig az arzén forralással sem távolítható el az ivóvízből, így a főtt ételekben is benne marad.
