A hazai és a nemzetközi adatok egyaránt alátámasztják, hogy a túlsúllyal és elhízással küzdő koronavírus -fertőzöttek nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre, mint normál testalkatú társaik, ezzel párhuzamosan a gyógyulási esélyeik lényegesen rosszabbak. Egy nemrégiben készült New York-i kutatás most arra is rávilágított, hogy az elhízott betegek között a nemek alapján is érezhető különbség van a COVID-19 lefolyását tekintve. Ahogy a Medscape orvosi hírportálon olvasható , a kórházi ellátásra szoruló, súlyos koronavírus-fertőzéssel küzdő elhízott páciensek közül a férfiak nagyobb arányban veszítik életüket a megbetegedés következtében.
A különbség a számokban is megmutatkozik: míg férfiaknál a 35-ös testtömegindex felett ugrik meg szignifikánsan a COVID-19 miatti elhalálozás kockázata, a nőknél ez a határ a 40-es BMI-értéknél húzódik. "Az adatok alapján fontos különös figyelmet fordítani az elhízott és súlyosan elhízott emberek megfelelő koronavírus elleni védelmére, mind az oltásokhoz való hozzáférést, mind a távmunka és a telemedicina lehetőségeit tekintve" - fűzte hozzá dr. Arcelia Guerson-Gil, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője, melyet az European Journal of Clinical Microbiology & Infectious Diseases című folyóiratban is közzétettek.
BMI és gyulladásos paraméterek
A szakemberek részletekbe menően megvizsgálták, hogy milyen mértékű túlsúlynál figyelhető meg a COVID-19 súlyos, életveszélyes kimenetele. Ehhez az alanyok testtömegindexe mellett az interleukin-6 (IL-6) nevű fehérjék szintjét követték figyelemmel, mely a szervezetben zajló gyulladásokról és fertőzésekről árulkodik. (A COVID-19 súlyos lefolyása ugyanis a szervezetben kialakuló túlzott gyulladásos válasszal, más néven a citokinviharral áll szoros összefüggésben.) 2020 márciusa és májusa között összesen 3530 kórházban kezelt koronavírus-fertőzött felnőtt adatait elemezték a kutatók, közülük 1579-en voltak nők, 1951-en pedig férfiak. Őket a testtömegindexük alapján hat csoportra osztva vizsgálták: 25-nél alacsonyabb, normál BMI (896 fő), 25-29 közötti, túlsúlyos BMI (1162 fő), 30-34 közötti, elhízott BMI (809 fő) és 35 feletti, súlyosan elhízott BMI (663 fő, őket további I. és II. kategóriákba sorolták). Ezután mindegyik csoportnál rögzítették a kórházi halálozások, a gépi lélegeztetés és a súlyos tüdőgyulladás arányát.
Számít, hova rakódik a felesleg
Az eredményekből egyértelműen kirajzolódott, hogy a kórházi halálozás aránya magasabb volt a túlsúlyos és elhízott férfiak körében, mint a nőknél, még az után is, hogy figyelembe vették az olyan befolyásoló tényezőket, mint az életkor és a meglévő társbetegségek (például magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és veseproblémák). Emellett a súlyos tüdőgyulladás és a gépi lélegeztetés kockázata egyaránt a súlyosan elhízott, 40-es BMI-értéket meghaladó csoportnál volt a legmagasabb, közülük is minden kategóriában a férfiak vezették a listát. Külön érdekesség, hogy a sovány, 18,5-ös alatti BMI-értékkel rendelkezőknél is magasabb volt a COVID-19-hez köthető halálozási kockázat.
A nemek közötti különbségek hátterében a szakértők szerint a zsírszövet eltérő eloszlása állhat.
"A férfiaknál a felhalmozódott zsírszövet jellemzően a központi, hasi régiókra rakódik, ez az android típusú elhízás. A nőknél ezzel szemben a zsírfelesleg főként a perifériákon (a combok és a csípő tájékán) oszlik szét, ez a gynoid típusú elhízás. A hasi és zsigeri zsír jobban elősegíti a gyulladásos folyamatok kialakulását a szervezetben, ráadásul közvetetten a tüdő működését is hátráltatja, rontja a légzésfunkciókat" - írják a tanulmányról készült összefoglalóban a szerzők, akik az előzetes várakozásokkal ellentétben nem találtak összefüggést a testtömegindex és a gyulladást jelző IL-6 fehérje emelkedett szintje között.
A kanadai egészségügyi hatóság engedélyezte a 11 évesnél nagyobb gyerekek beoltását az amerikai-német fejlesztésű Pfizer-vakcinával. Ide kattintva bővebben is olvashat a témáról!