"Egy személyes tapasztalatom sarkallt arra immár több mint tíz évvel ezelőtt, hogy több figyelmet szenteljek az internetben rejlő lehetőségeknek. Még 2005-ben szembesültem ugyanis azzal, hogy egy beteg jobban tudott nálam valamit, aminek saját bevallása szerint az interneten nézett utána. Az volt ugyanis a véleményem, hogy tüszős mandulagyulladása van, ezzel szemben ő mononukleózisra gyanakodott, a laborvizsgálat pedig végül az ő feltevését igazolta. A két betegség ugyan igen hasonló egymáshoz, a kezelésük viszont eltérő. Bár akkor még csak kezdő orvos voltam, mégis jelzésértékű, hogy egy laikus is olyan információkhoz juthatott, amelyek segítségével meg tudott lepni" - árulta el kérdésünkre dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház adjunktusa. Szabadidejében immár nyolcadik éve vezet blogot, ahol - dr. Varga Zsuzsával közösen - egyrészt aktuális és érdekes szakmai témákban, másrészt betegfelvilágosítási céllal közöl cikkeket rendszeresen.
Potenciális veszélyek a neten
A szakember elmondta, összességében hasznos és jó dolognak tartja, hogy az interneten rengeteg egészségügyi információ szabadon elérhető mind a betegek számára, mind a szakma részére, hiszen ennek a hétköznapokban is észrevehető előnyei vannak. "Általában szeretem a betegeket jobban megismertetni a problémájuk természetével, hiszen fontos, hogy megértsék, mi váltotta ki a betegségüket, hogyan lehet azt kezelni. Mindemellett jelentősen lerövidítheti a betegvizsgálat idejét, ha az adott páciens legalább alapszinten tisztában van a szervezete működésével. Egy jól edukált beteggel könnyebb együttműködni, hiszen például nem kell külön meggyőzni egy-egy gyógyszer szedésének a szükségességéről. Másfelől megvan ennek az árnyoldala is, mivel akadnak olyanok, akik ragaszkodnak az általuk az interneten fellelt információkhoz még akkor is, ha azok igazságtartalma igen csekély. Egy laikus nem feltétlenül tudja megfelelően értelmezni a fellelhető tartalmakat, ami gyakran félreértésekhez vezethet" - mutatott rá a fül-orr-gégész.
A HáziPatika.com tavaly márciusban elvégzett reprezentatív felmérése szerint az emberek közel felének az internet jelenti az elsődleges információforrást egészségügyi témákban, a 18-29 éves korosztályban pedig még az egynegyedet sem éri el azok aránya, akik legelőször inkább orvoshoz fordulnak, amennyiben valamilyen egészségüggyel kapcsolatos kérdésük van. Eközben viszont számos olyan oldal működik a világhálón, amely téves vagy egyenesen megtévesztő tartalmakat szolgáltat, ami potenciális veszélyt jelent a kellő kritikai érzékkel nem rendelkező olvasókra nézve. Dr. Horváth Tamás szerint több területen is előrelépésre lenne szükség ahhoz, hogy a betegek nagyobb eséllyel juthassanak hiteles információkhoz. "Fontos lenne az alapvető egészségügyi ismereteket már iskolai szinten oktatni, ezáltal felkészíteni az embereket arra, hogy minek higgyenek az interneten található információk közül. Emellett érdemes lenne - akár kormányzati szinten - valamilyen hitelesítési eljárást is megalkotni, amivel ki lehetne emelni vagy listázni az e szempontból biztonságos weboldalakat. Természetesen mi, orvosok is sokat tehetünk a hatékonyabb felvilágosításért. Úgy gondolom, erre egyre nagyobb hajlandóság mutatkozik a szakma részéről, köszönhetően annak, hogy nagyon sokan felismerik a kollégák közül, hogy az internet egy jó csatorna ilyen célokra. Ehhez nincs szükség másra, csupán egy számítógépre és egy internetkapcsolatra, valamint a munkaidőn kívül némi rááldozható szabadidőre. Összességében úgy látom, sok ponton be lehetne lépni a felvilágosítás folyamatába, és jó lenne mindegyiken egy kicsit erősíteni" - foglalt állást a szakorvos.
Kuruzslók és csalók
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Esetenként egészen szélsőséges, mindenféle tudományos alapot nélkülöző álláspontok is nyilvánosságot kapnak a világhálón, gyakran valamilyen üzleti érdek által hajtva. Az e téren említhető példák száma rendkívül hosszú, kezdve az egyes rák elleni csodaszerektől az ezoterikus gyógyítási módszereken át a modern orvoslás tanait célzottan tagadó tartalmakig. A szakember szerint ezek működése és fennmaradása mögött többek között az orvostudomány korlátai húzódnak meg. "Hiába óriási napjainkra az orvosi tudásbázis, még mindig számos olyan betegség akad, amelyet nem tudunk jól, hatékonyan kezelni. Daganatos megbetegedéseknél például semmit sem tudunk garantálni a pácienseknek, ahogy olyan krónikus betegségek, mint a fülzúgás vagy az orrpolipok esetén is csak szinten tartásról beszélhetünk, nem pedig végleges gyógyulásról. Azok, akik ilyen súlyos kóroktól szenvednek, jogosan próbálnak alternatív megoldásokat keresni, ha már az orvoslás nem tudja garantálni az egészségüket. Sajnos ezt használják ki nagyon sokan különféle tudományos alapokat nélkülöző eljárásokat és módszereket hirdetve. Abból a szempontból persze mi, orvosok is hibásak vagyunk, hogy nem mindig kommunikálunk megfelelően a beteggel. Van tehát ebben egy adag orvosi felelősség, ahogy közrejátszik a betegek oldaláról egy nagyfokú naivság, tudatlanság is" - fogalmazott dr. Horváth Tamás.
Ez is érdekelhet
Jó tanácsként a fül-orr-gégész azt javasolta, a betegek fordítsanak több figyelmet az adott egészségügyi információt közlő weboldal hitelességének ellenőrzésére. Kifejtette, e téren sokat nyom a latba, ha a cikk szerzőjét név szerint is feltüntették, különösen akkor, ha orvos az illető. A szakirodalmi vagy releváns oldalakra mutató források megjelölése szintén jó jel. Továbbá önmagában az a tény is fontos lehet, hogy az érintett site egy kifejezetten egészségügyi felvilágosítással foglalkozó weboldal-e, vagy pedig egy vegyes tematikával foglalkozó portál, ami csak éppen belekap olykor az egészségügybe - adott esetben mindenféle tudományos igényesség nélkül.
