Három nappal azelőtt, hogy önként búcsút vettek volna az életüktől, Jan és Els lakókocsija egy napsütötte kikötő mellett parkolt Frízföldön, Hollandia északi részén. A BBC cikke szerint a házaspár életének egy jelentős részét ebben a lakóautóban és egy vitorláson töltötte, rengeteget utaztak a nagyvilágban. A férj, Jan szerint számtalanszor próbáltak ugyan hosszabb időt eltölteni egy-egy házban – amelyet ő egyszerűen csak kőkupacnak nevezett –, de nem érezték jól magukat a négy fal között. Szabadságra vágytak, amelynek minden percét közösen élték meg feleségével.
„Úgy fogsz élni a gyógyszerektől, mint egy zombi”
Ettől a szabadságtól azonban egyre távolabb sodródtak az elmúlt évek során. A 71 éves férfi elviselhetetlen hátfájdalmaktól szenvedett már hosszú ideje, egyetlen pozícióban ülve enyhültek csak némiképp a kínjai. Felesége, a 71 éves Els pedig egyre súlyosbodó demenciával küzdött, egyre nehezebben tudta megfogalmazni a mondatait. „Ez nagyon jó” – mondja, miközben könnyedén feláll és a testére mutat. „De ez szörnyű” – folytatja, miközben mutatóujját a feje felé fordítja.
Jan és Els az óvodában ismerkedtek meg, gyakorlatilag az egész életüket egymás mellett élték le. A férfi fiatalon a holland utánpótlás-válogatottban jégkorongozott, majd sportedző lett. Els pedig általános iskolai tanárnak készült. De a víz, a hajók és a vitorlázás iránti közös rajongásuk határozta meg együtt töltött éveiket. Egy gyermekük is született időközben, aki a cikkben a neve elhallgatását kérte. A férfi egy áruszállítással foglalkozó céget is alapított, a több mint egy évtizedig tartó, nehéz fizikai munka azonban az egészségére is húzódott, súlyos hátfájás alakult ki nála.
Dying together: Why a happily married couple decided to stop living https://t.co/AYq91fpFh0
— BBC News (World) (@BBCWorld) June 28, 2024
Jannak 2003-ban megműtötték a hátát, lényeges javulást ugyanakkor ez a beavatkozás sem hozott. Súlyos fájdalmai miatt már dolgozni sem tudott, így felesége, Els tanítói állása jelentette a fő bevételt kettejük számára. Fájdalmai olyan mértékűvé fokozódtak, hogy már az eutanázia is szóba került – Jan ilyenkor elmagyarázta családjának, hogy nem szeretne hosszú éveket szenvedéssel és fizikai korlátok között leélni. Ez idő tájt a pár csatlakozott az NVVE-hez – ahhoz a holland szervezethez, amely a halálhoz való jog kérdésével foglalkozik. „Ha mindennap tucatszámra szeded a gyógyszereket, úgy fogsz élni tőlük, mint egy zombi” – mondta.
2018-ban Els is visszavonult a tanítástól. A demencia korai jelei mutatkoztak nála, de nem akart orvoshoz fordulni – jelentős részben azért sem, mert tanúja volt az apja Alzheimer-kór miatti hanyatlásának és halálának, és rettegett a gondolattól is, hogy ugyanezen kell majd átmennie. Eljött ugyanakkor az a pont, amikor a tüneteit nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
2022 novemberében, miután demenciával diagnosztizálták, Els kirohant az orvosi rendelőből, otthagyva férjét és fiát. „Dühös volt, mint egy őrjöngő bika” – emlékszik vissza Jan. Miután Els megtudta, hogy állapota nem fog javulni, ő és Jan fiukkal elkezdtek tárgyalni a páros eutanáziáról – vagyis arról, hogy férjével együtt haljanak meg.
Kérvényezheti a halálát egy demens beteg?
Hollandiában az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság legális, ha valaki önként kéri, szenvedését pedig – legyen az testi vagy lelki – az orvosok „elviselhetetlennek” minősítik és a gyógyulásra semmi racionális esélye nem maradt. Minden asszisztált öngyilkosságot kérő személyt két orvos értékel, a második pedig felülbírálhatja az első döntését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2023-ban 9068 ember halt meg eutanázia által az országban – ez az összes halálozás körülbelül 5 százaléka. Ebből 33 esetben volt páros eutanázia, tehát 66 ember távozott el valaki mással együtt az életből. Minden esetet egyénileg bírálnak el orvosok, az ügyeket ugyanakkor megnehezítheti, ha az egyik fél demenciában szenved, ami befolyásolhatja a józan ítélőképességét saját sorsát illetően. „Sok orvosnak eszébe sem jut, hogy eutanáziát hajtson végre egy demenciában szenvedő betegen” – mondja Dr. Rosemarijn van Bruchem, a rotterdami Erasmus Medical Center munkatársa.
Ez volt Jan és Els háziorvosának álláspontja is, az orvosok bizonytalansága pedig kitűnik az eutanáziával kapcsolatos adatokban is. A 2023-ban elhunyt több mint 9 ezer ember közül 336-nak volt mindössze demenciája. A mentális leépüléssel járó kór kezdeti szakaszaiban a betegség súlyosbodásával járó bizonytalanság késztetheti őket arra, hogy életük befejezésén gondolkodjanak. „Nem fogom tudni végrehajtani a számomra legfontosabb feladatokat? Nem fogom többé felismerni a családomat? Nagyon sokan emiatt veszik fontolóra az eutanáziát" – magyarázza Dr. van Bruchem.
Van, hogy az egyik fél rántaná magával a párját
Abban az esetben, ha egy pár szeretné befejezni közös életét, az orvosoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy egyik fél sem befolyásolja a partnerét. A cikkben nyilatkozó Dr. Bert Keizer két pároseutanázia-ügyben vett részt. Az egyik párnál pedig már az első találkozás alkalmával azt gyanította, hogy a férfi megpróbálja belekényszeríteni a feleségét a páros halálba. Legközelebb ezért Dr. Keizer egyedül beszélt a nővel.
„Azt mondta, még annyi terve van…" – emlékezett vissza Dr. Keizer. Szerinte a nő egyértelműen rájött, hogy férje súlyosan beteg, de nem tervezte, hogy vele együtt haljon meg. Az eutanázia folyamatát leállították, a férfi pedig természetes úton hunyt el. A felesége azóta is él.
Dr. Theo Boer, a Protestáns Teológiai Egyetem egészségügyi etika professzora egyike Hollandiában az eutanázia néhány szókimondó kritikusának, és úgy véli, hogy a palliatív ellátás terén elért fejlődés már sok esetben indokolatlanná teszi azt, hogy halálhoz segítsék a beteget. Különösen aggasztja a páros eutanázia társadalmi hatása, főleg azután, hogy nemrégiben a 93 éves Dries van Agt volt holland miniszterelnök és vele egyidős felesége is ezt az utat választották. A professzor attól tart, hogy az efféle, világsajtót is megjárt esetek népszerűbbé teszik az eutanáziát azok körében, akik nem is feltétlenül szorulnának rá.
Mivel háziorvosuk nem volt hajlandó elfogadni a döntésüket, Jan és Els egy eutanáziaklinikához fordult. A Centre of Expertise on Euthanasia tavaly Hollandiában az asszisztált halálesetek körülbelül 15 százalékát felügyelte. Végül az ő segítségükkel sikerült elérniük, hogy együtt vethessenek véget az életüknek.
Az eutanázia előtti napot a pár együtt töltötte a fiukkal és unokáikkal. „Emlékszem, hogy este vacsoráztunk, és könnyek szöktek a szemembe, amikor végignéztem a családomon az asztal körül” – mesélte a fiuk. Hétfőn reggel mindenki a helyi hospice-ban gyűlt össze. Ott voltak a pár legjobb barátai, Jan és Els testvérei, valamint menyük fiukkal. „Két órát voltunk együtt, mielőtt az orvosok megérkeztek. Beszélgettünk a közös emlékeinkről és zenét hallgattunk, Els az Idlewild című dalt hallgatta meg Travistől, Jan pedig a Now and Then-t a Beatlestől” – mondja.
Els van Leeningen és Jan Faber 2024. június 3-án, egymás kezét fogva távozott ebből a világból.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
