Régóta ismert, hogy a városi parkok és zöldterületek nem csupán esztétikai élvezetet biztosítanak az oda kilátogatók számára, de javítják is a közelben lakók életminőségét. Enyhítik például a hőséget, növelik a biológiai sokféleséget, és nyugalmat is biztosítanak a lakosok számára. Ezenkívül egy friss kutatás eredményei szerint biológiai öregedésünk mértékére is hatással lehetnek ezek a zöldterületek - írja a Medical Xpress.
Éveket adnak élethosszunkhoz a parkok
A Science Advances tudományos magazinban szerdán publikálták azt a tanulmány, amely szerint a lakókörnyezetben lévő zöldterületek a biológiai öregedés lassulásához is hozzájárulhatnak. Az eredmények szerint átlagosan 2,5 évvel fiatalabb azok teste, akiknek a közelében parkok vagy nagyobb zöldterületek vannak.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az érintett emberek az igazolványaikban is két évet korrigálhatnak, egyszerűen arról van szó, hogy testük lassabban erodálódik az évek előrehaladtával. A biológiai öregedés ugyanis nem mindenkinél halad egyenletes mértékben a valós, naptár szerinti öregedéssel: genetikai adottságaink mellett például életmódunk, étrendünk, különböző káros szenvedélyek is meghatározzák, hogy a biológiai öregedés milyen tempóban halad. Ezért is fordulhat elő, hogy egy ötvenes évei végén járó ember a harmincasokat meghazudtoló erőnléttel rendelkezik, vagy az ellenkezője, hogy egy fiatal felnőtt a koránál sokkal öregebbnek érzi magát.
Korábbi kutatások már igazolták, hogy a természet közelsége csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Azt gondolták viszont, hogy ezt a hatást elsősorban a gyakoribb fizikai aktivitás és szociális interakció váltja ki, az nem volt világos, hogy a parkok valóban lelassították-e az öregedést sejtszinten.
Kyeezu Kim, a tanulmány vezető szerzője kutatócsapatának élén több mint 900 embert követett nyomon négy amerikai városból – Birminghamből, Chicagóból, Minneapolisból és Oaklandből – 20 éven keresztül, 1986 és 2006 között. Műholdas képalkotás segítségével a csapat felmérte, hogy a résztvevők lakcíme milyen közel van a környező parkokhoz, és ezeket az adatokat párosította a vizsgálat 15. és 20. évében vett vérmintákkal, hogy meghatározza biológiai életkorukat. Számos olyan tényezőt is vizsgáltak - például az iskolai végzettséget, a jövedelmet és a különböző káros szenvedélyeket -, amelyek befolyásolhatták az eredményeket.
Az eredmények szerint azok az emberek, akiknek otthona 30 százalékos zöldtakaróval volt körülvéve öt kilométeres körzetben, átlagosan 2,5 évvel fiatalabbak biológiailag azokhoz képest, akiknek otthonát 20 százalékos zöldtakaró övezte. Más tényezők, mint például a stressz mértéke, a környező zöldfelületek minősége és más társadalmi hatások is befolyásolták, milyen mértékben javítják a parkok a közelben élők egészségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
