Az idei évben a MÁV vonalain eddig 47 baleset történt vasúti átjáróban, tizennéggyel több, mint a tavalyi év megegyező időszakában. A balesetek során tíz ember vesztette életét, tízszer annyi, mint tavaly ilyenkor. Heten súlyos, tizennyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek a figyelmetlenség és a KRESZ szabályok megszegése miatt bekövetkezett balesetekben. A balesetek közel 60 százaléka biztosított, azaz fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval védett vasúti átjáróban történt. A legtöbbször, 29 esetben személygépkocsival ütközött a vonat, de kamion, tehergépkocsi és traktor is okozott balesetet. Három személyelütés történt, ugyanennyi alkalommal gázolt a vonat kerékpárost és motorost vasúti átjáróban. A balesetek következtében a vasúttársaság idén immár több mint 131 millió forint kárral kénytelen számolni – olvasható a MÁV vasárnap délelőtt kiadott közleményében.
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik, vagy egész egyszerűen észre sem veszik azt. Évente átlagosan 800 félsorompó rúdját törik le az autósok. A MÁV hálózatán idén eddig 570 sorompórongálás történt, 79 esettel több, mint tavaly ilyenkor.
A vasúti átjárós balesetek a járműállományt is csökkentik, hiszen a balesetben érintett – jellemzően motorvonatokat – a javítás idejéig ki kell vonni a forgalomból, de előfordul, hogy egy-egy jármű teljesen működésképtelenné válik, nem javítható, selejtezni kell. A vasúti átjárós balesetek és a gázolások sok esetben több órás késéseket generálnak, ami akár sokezer utas aznapi közlekedését nehezíti meg jelentősen.
Ezért kell szétnézni a kereszteződésben
Emelkedik a gázolások száma is, amelyek tiltott helyen tartózkodás miatt következtek be. Idén 32 ilyen baleset történt, amelyek során húsz ember életét vesztette, hatan súlyos, hatan pedig könnyű sérüléseket szenvedtek. A tavalyi év azonos időszakában 20 személyelütés történt.
Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők okozzák, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata. De az is előfordul, hogy kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot.
A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra felszálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak. A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal, a rendezőpályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).
Nőtt a vasúton történt öngyilkosságok száma is: idén eddig 73 személy döntött úgy, hogy a síneken vet véget az életének (a tavalyi év azonos időszakában 52 öngyilkosság vagy annak kísérlete történt). Minden baleset traumatikus élmény a mozdonyvezetőnek, a személyzetnek, illetve azoknak az utasoknak is, akik a vonatról vagy a peronról nézik végig az eseményeket. A mozdonyvezetők 2022-ben nyílt levélben fordultak a közúti közlekedőkhöz, amelyben megfogalmazták, mit éreznek, amikor a vasúti átjáróban meglátnak egy gyalogost, kerékpárost, autót vagy teherautót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legfontosabb KRESZ-szabályok
A MÁV hálózatán a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek. Az elmúlt 16 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset vasúti átjáróban, azokat a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta.
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
- A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
- A jelzőlámpával és csapórúddal felszerelt vasúti átjárókon akkor szabad fokozott figyelemmel áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
- A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 kilométer/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
- Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
- A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul. Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít. A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, legfeljebb 15 kilométer/órás sebességgel közelítik meg. A szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély.
Ez is érdekelhet
A fokozott figyelem, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is. A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr. A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.
