Vasárnap jelent meg Magyarország Kormánya Facebook -oldalon az az összefoglaló táblázat, amely a Magyarországon jelenleg alkalmazott koronavírus elleni védőoltások második adagja után fellépő megbetegedések és halálozások adatait összesíti. E szerint tavaly december 26. és idén április 20. között összesen 5714-en betegedtek meg a második adag vakcina beadatása után, és 273-an vesztették életüket az immunizációt követően.
A táblázat részletesen taglalja mind az 5, jelenleg itthon is alkalmazott koronavírus elleni vakcina esetében is a számokat, ez azonban a szakértők szerint félrevezető lehet. A Telex Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense segítségével járt utána, miért problémás a jelenlegi körülmények között összehasonlítani az oltások hatékonyságát.
A szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy nem tudni, milyen módszertannal végezték a vizsgálatokat, az összesítés pedig számos kulcsfontosságú tényezőt figyelmen kívül hagy. Többek között nem derül ki belőle például a beoltottak életkori különbsége, az esetleges alapbetegségeik, a beoltásuk óta eltelt pontos időtáv vagy a megbetegedésükkor fennálló járványhelyzet súlyossága. Emellett nem szerepelnek az adatok mellett az oltatlan lakosok megbetegedései sem, vagyis nincs mihez viszonyítani, mennyire hatékonyak az egyes vakcinák . Ahogy az oltóanyagok klinikai hatásosságainak vizsgálatánál, úgy az életbeli hatékonyság elemzésekor is több különbség jelenik meg az oltottak és az oltatlanok között, ezeket különféle statisztikai módszerekkel kell kezelni, hogy ne kapjunk torz eredményt. A kormányzati táblázatban feltüntetett információk alapján azonban nem zárható ki egyértelműen az adattorzulás.
Számít, melyik korcsoportot és mikor oltották
Ahogy a lap is írja, a Pfizer-BioNTech-vakcinát itthon javarészt az idősebb, leginkább veszélyeztetett korcsoport kapta - akiknek a halálozási kockázata eleve jóval magasabb, azaz a vakcina hatékonyságától független is nagyobb eséllyel kerül ki közülük haláleset, mint a fiatalabb korosztályokból. Ugyanígy lényeges lenne korrigálni a krónikus betegségekből adódó eltéréseket, hiszen a krónikus betegek is nagyobb megbetegedési és halálozási kockázatnak vannak kitéve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A táblázatból az sem derül ki, hogy figyelembe vették-e az oltások alkalmazásában jelentkező időbeli különbségeket. A Pfizer-BioNTech -vakcina volt az első itthon, amellyel megkezdődött a regisztráltak oltása tavaly december 26-án, míg az első kínai vakcinát csak február közepén adták be Magyarországon. A különbség itt sem elhanyagolható, lévén minél több idő teli el egy oltás beadását követően, annál nagyobb eséllyel fordul elő megbetegedés. Ferenci Tamás szerint az időeltolódás figyelmen kívül hagyása súlyosan torzíthatja az eredményeket: a jelenleg közölt adatok szerint ugyanis a Pfizer-vakcinánál a legmagasabb a százezer főre jutó haláleset, ám ha azzal is számolunk, mikor adták be az oltásokat, már a Sinopharm-vakcina vezeti a listát. Ugyanígy fontos lenne számolni a megfertőződési kockázattal is, hiszen a járványhelyzet januárban lényegesen jobb volt, mint áprilisban, a harmadik hullám meredeken emelkedő szakaszában.
A táblázatból az sem derül ki, hogy a második oltás után mennyi idővel kezdték el vizsgálni az eseményeket. "A táblázatban szereplő számok nemzetközi összehasonlításban nagyon magasak. Még az is felmerül, hogy talán rögtön a második oltás után nézték, semennyi időt nem várva utána, de nem tudom, semmilyen információ nincs erről sem, pedig nagyon fontos lenne" - mondta a Telexnek Ferenci Tamás, aki hozzátette, kifejezetten a Pfizer-vakcina esetében élesen ellentmondanak a nemzetközi közlések a hazai adatoknak.
Nem derül ki a vakcinák hatékonysága
A különféle oltóanyagok hatékonysága csak akkor derülhet ki, ha az oltottak megbetegedéseit összevetjük az oltatlanokéval - ebből kirajzolódna, hogy a vakcina mennyivel csökkentette a megbetegedés kockázatát. Az oltatlanokról azonban semmilyen adat nem szerepel a közzétett táblázatban. "Ez alapján még csak azt sem lehet kijelenteni, hogy hatékonyak a vakcinák, pláne, hogy mennyire. Hiszen a hatékonyság, az, hogy csökkentik-e a kockázatot, csak összevetésben értelmezhető. Pont ezért kell a kontrollcsoport, hogy tudjuk, mondjuk, a 273 halottat mihez viszonyítani: ha egyébként 1000 lett volna, akkor ez jó, ha 273, akkor nem értek semmit a vakcinák, ha 100, akkor még ártottak is. De ez a táblázat ebben sem segít semmit. (...) Így ennek a közlését teljesen szakmaiatlannak tartom. Ez komoly károkat okozhat a magyar járványügynek, és borzalmasan elszomorít a valódi tudományos gondolkozás szempontjából is" - mondta Ferenci Tamás. Hozzátette, egy ilyen félrevezető adatokat tartalmazó táblázat kitűnő muníció lehet a védőoltás-ellenesek számára, ami rendkívül aggasztó.
Ez is érdekelhet
Dózisonként ezer dollárért, vagyis csaknem 302 ezer forintért kínáltak soron kívüli Pfizer-oltást Mexikóban. Később azonban kiderült, hogy átverésről van szó, ám addig már 80 embert sikerült beoltaniuk a csalóknak a hamis készítménnyel. Ide kattintva bővebben is olvashat a témáról.
Legjobban: