Ártéri és oldalfoltos szúnyogok támadnak idén nyáron, ezek lerakott szúnyogtojásai akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak. Az esős május és a Dunán levonuló árhullám kedvezett az évek óta felhalmozott tojások fejlődésének - írja a 24.hu .
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa a lapnak úgy nyilatkozott, hogy jelenleg valóban szúnyoginvázióról beszélhetünk abban az értelemben, hogy sokkal több a csípőszúnyog, mint az előző évek hasonló időszakában volt. A szakember hozzátette, hogy ártéri és oldalfoltos szúnyogokról van szó, az invázió oka pedig az elmúlt időszak időjárásában, illetve a klímaváltozás évek óta érzékelhető hatásában keresendő.
Kemenesi Gábor azt mondja, ennek a két fajnak a szúnyogtojásai akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak, az elmúlt évek aszályos, száraz időszakaiban pedig nagyon sok pete halmozódott fel az ország minden pontján a potenciális szúnyogbölcsőkben. A rendkívül csapadékos május, a Dunán levonuló ritka, kétcsúcsú árhullám most mindent elöntött, évek óta halmozódó tojások milliói és milliói indultak fejlődésnek, folyamatosan ontják a vérszívókat.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazánkban elterjedt kémiai gyérítés nemcsak azért káros, mert a szúnyogokkal együtt megöli a repülő rovarok nagyjából 90 százalékát is, hanem pusztán tüneti kezelés. Az irtás idején kifejlett szúnyogokat a méreg elpusztítja, de a tojásokra, lárvákra hatástalan, néhány nap múlva ugyanolyan tömegben jelennek meg az újabb és újabb generációk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
