A bakteriális eredetű bőrfertőzések kezelésében is fontos szerepe lehet a kanadai Calgary Egyetem munkatársainak friss felfedezése – írja a MedicalXpress. A kutatók azonosították a fehérvérsejtek azon csoportját, amelyek segítik a szövetek regenerációját és a bakteriális fertőzések leküzdését.
Fontos szerep jut a monocitáknak
Az eddigi tudományos álláspont szerint a fehérvérsejtek két csoportja, a neutrofilek és a monociták együtt távolítják el a baktériumokat a bőr felszínéről. Ezek a sejtek az immunrendszer első védelmi vonalaként működnek testünkben, bekebelezik a kórokozókat és ellenanyagot termelnek. Az új kutatás azonban feltárja, hogy a monociták önmagukban is képesek elősegíteni a sebek gyorsabb gyógyulását. A monociták segítik a gyógyulási folyamatot azáltal, hogy szabályozzák a leptinszintet és a vérerek tágulását a sebgyógyulás során. Emellett a ghrelin nevű hormon termelődését is serkentik, amely szintúgy elősegíti a sebek hatékonyabb regenerációját.
A ghrelint a gyomor termeli, amikor éhesek vagyunk, a leptin pedig – amely szintén egy hormon – a zsírsejtekben termelődik, miután elfogyasztottuk az ételt. A két hormon egyensúlyát régóta kritikus fontosságúnak tartották az anyagcsere és a táplálkozás szempontjából. Eddig azonban kevés kutatási eredmény igazolta azt, hogy a szövetek helyreállításában és az immunreakciókban is kiemelt szerepük lenne.
Állatkísérletek segítségével is megfigyelték, ahogy a fehérvérsejtek felveszik a harcot a Staphylococcus aureus (S. aureus) baktériumokkal. Az S. aureus egy kórokozó, amely az egészséges bőrlfelületen is megtalálható, de hozzájárulhat bizonyos bőrbetegségek kialakulásához, de akár tüdőgyulladás kialakulásához is hozzájárulhat. A baktérium fertőzésekor a szervezet neutrofileket és monocitákat termel. A neutrofilek megtisztítják az érintett területet a baktériumoktól, míg a monociták segítik a szövetek helyreállítását. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a monociták hiányában lassabb a gyógyulás és látványosabb a hegesedés is.
Az egyetem munkatársai szerint a tanulmány rávilágít a monociták kiemelt szerepére a sebgyógyulásban. Ez paradigmaváltást jelenthet a sebgyógyításban és hozzájárulhat ahhoz, hogy az immunológiában és mikrobiológiában nagyobb szerep jusson a metabolikus hormonoknak, például a ghrelinnek és leptinnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
