Az egyik legáltalánosabb hiba, ha a fertőtlenítés előtt nincs a seb alaposan megtisztítva. A különböző szennyeződésekkel teli sérülést hiába kezeljük bármilyen fertőtlenítőszerrel, ha fertőzésforrást hagyunk a sebben. Az apró üveg, kavics és fémdarabkák, vagy például szerves anyagokból származó maradványok – legyen az tüske, köröm, csont vagy a kés éléről a szövetekbe került húsmaradvány – komoly problémákat okozhatnak. Éppen ezért a sebtisztítás elmaradhatatlan lépése a sebkezelésnek .
A sérülésből az idegen anyagokat egy csipesz segítségével óvatosan vegyük ki, majd kíméletesen, de nagyon alaposan mossuk át a sebet langyos folyóvízzel. Amennyiben a sérülésből valamit nem tudunk egyedül eltávolítani, semmi esetre se hagyjuk benne, hanem kérjünk orvosi segítséget. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a fertőzést vagy a további szövetkárosodást, ez elengedhetetlenül szükséges.
Olvassuk el a mellékelt tájékoztatót!
Általános szabály, hogy ha a bőr hámrétege sérül, minden esetben használjunk sebfertőtlenítő szert. Érdemes azonban kihangsúlyozni, hogy többféle összetételű termék érhető el a patikában, de nem biztos, hogy mindegyik megfelelő a számunkra. Kifejezetten gyakori hibának számít, hogy nem tájékozódunk kelőképpen a vásárlása előtt, pedig ez számos kockázatot rejt magában. Az összetevők pontos ismerete kiemelten fontos azok számára, akik érzékenyek valamilyen hatóanyagra – például a jódra –, de a leírásból tudhatjuk meg azt is, hogy egy bizonyos termék hogyan és milyen gyakorisággal alkalmazható.
A cél a gyorsabb és szebb gyógyulás
Érdemes olyan készítményt választani, ami több hatóanyagot tartalmazva a fertőtlenítés mellett egyben a sebgyógyulást is segíti, azaz hámosít. Így egy lépésben tudjuk megakadályozni a kórokozók elszaporodását a sebben és elősegíteni az új szövetek képződését.
Minden átkötözéskor kezeljünk újra!
Bár korábban széles körben elterjedt, hogy a szabadon, szárazon hagyott seb előbb gyógyul, ennek éppen az ellenkezője igaz: ha a seb környékének nedvességtartalma és pH-ja nem megfelelő, akkor a regenerálódási idő megnő., Ráadásul egy fedetlenül hagyott seb sokkal inkább ki van téve a kórokozók támadásának. Éppen ezért ajánlott még a legkisebb sebet is befedni. Kötözésre használjunk mindig megfelelő méretű, rugalmas anyagból készült steril, rugalmas, jól lélegző anyagból készült kötszert, például jó minőségű sebtapaszt. Az érzékeny bőrűek használhatnak hipoallergén változatot, valamint a vízálló kötözőszerek is praktikusak lehetnek.
Fontos, hogy a tapasz ne ázzon el, mivel így könnyebben elszaporodhatnak rajta a baktériumok, a felázott bőr pedig megduzzad, ami tovább hátráltatja a seb záródási folyamatát. A kötszert azonban nemcsak akkor kell cserélni, ha átnedvesedik, megsérül vagy szennyeződik – ezekben az esetekben azonnal –, hanem mindennap legalább egyszer. A friss felhelyezése előtt pedig ne felejtsünk el újra fertőtleníteni és hámosítani egy erre alkalmas készítménnyel!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
