Ha gyakran találkozunk akár a televízió, akár okostelefonunk képernyőjén egy médiaszereplővel, idővel úgy érezhetjük, ismerjük őt. A jelenség nem új keletű, mi több, már a múlt század ötvenes éveiben megalkották rá pszichológusok a paraszociális kapcsolat kifejezést. Az online világban viszont könnyebb hírnévre szert tenni, és nem ritka, hogy akár videós tartalomgyártók iránt alakul ki a felhasználókban hasonlóan egyoldalú kötődés. Dr. Luke Balcombe és Diego De Leo nyugalmazott professzor, a queenslandi Griffith Egyetem kutatói szerint paraszociális kapcsolatokra a YouTube kapcsán is bőven lehet példát találni, sokkal többet, mint arra, hogy a tartalomgyártók közelebbi, személyes kapcsolatot alakítanának ki követőikkel – olvasható az egyetem közleményében.
„Ezek az online »kapcsolatok« hiánypótlóak lehetnek olyan emberek számára, akik például szociális szorongással küzdenek. Eközben viszont fel is erősítik a problémákat, mivel az érintettek nem vesznek részt szemtől szembeni interakciókban, amelyek kifejezetten fontosak, különösen fiatal életkorban” – fogalmazott Balcombe. A két szakember a világ legnagyobb videómegosztó platformja mentális egészséges kifejtett pozitív és negatív hatásait vizsgálta. Arra jutottak, hogy a YouTube-videók nézegetése elsősorban a 29 éven aluli fiatalokat érintheti negatívan, valamint azokat, akik rendszeresen néznek más emberek életéről szóló tartalmakat.
„Mindenkinek azt javasoljuk, hogy korlátozzák a YouTube-on töltött idejüket. Keressék a társas élet más formáit, mert csak így vehetik fel a harcot a magánnyal szemben, illetve támogathatják mentális egészségüket” – húzta alá a szakember. Dr. Balcombe szerint a szülők is gyakran aggódnak amiatt, hogy gyermekük sok időt tölt videózással, és nem is mindig könnyű nyomon követni, hogy a fiatalok edukációs vagy más célokból használják-e éppen a platformot. A kutatók tanulmányukban a napi két órát meghaladó tartalomfogyasztást határozták meg soknak, míg a napi öt órát meghaladó mennyiséget túlzottnak.
Ez is érdekelhet
Az Informatics című folyóiratban megjelent tanulmány mindezeken túl arra is felhívja a figyelmet, hogy a YouTube tartalomajánló algoritmusának akad egy aggasztó tulajdonsága. Előfordul ugyanis, hogy öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakat kínál fel. Ezeket a videókat gyakran jelentik is a felhasználók, de tekintve, hogy milyen hatalmas mennyiségű tartalom fut át a rendszeren, szinte lehetetlen minden problémás elemet kiszűrni. Balcombe szerint a kockázati csoportba tartozó gyerekek és serdülők védelme érdekében szükség lenne olyan nyomonkövetési és beavatkozási funkciókra a mesterséges intelligencia alkalmazásával, amelyek szükség esetén hitelesített, a mentális egészség szempontjából pozitív tartalmakat ajánlanak be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
