Szerbiában a 2023-as év végéig csaknem ezer megbetegedést jelentettek, de Horvátországban és Montenegróban is egyre több a szamárköhögéses beteg – írja az InfoRádió. Noha a fertőzés ellen létezik védőoltás, a szerb hatóságok szerint a szülők egyre gyakrabban utasítják el azt. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a szamárköhögés a szomszédos országokban kialakult helyzetre tekintettel itthon is újra megjelenhet, és főként a legyengült immunrendszerű gyerekek lehetnek veszélyben, valamint azok felnőttek, akik védettsége mostanra lecsökkent.
Hozzátette, Magyarországon a kötelező gyerekkori védőoltásnak köszönhetően évtizedek óta nem fordult elő megbetegedés. A nyájimmunitás révén azokat sem fenyegeti a betegség, akik védettségének szintje csökkent, hiszen nincs, akitől elkaphatnák azt. Előállhat azonban olyan helyzet, hogy valaki behurcolja a fertőzést az országba, és ilyenkor bizony a környezetében lévőknek is átadhatja a kórokozókat. Szórványos esetek, illetve akár több fertőzés is előfordulhat így a hazai népességen belül.
Mit kell tudni a szamárköhögésről?
„A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, amely az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak” – foglalta össze lapunkhoz eljuttatott közleményében prof. dr. Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.
Kitért rá, újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. Esetükben viszont a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, amely szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek – egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek.
A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint a szamárköhögésben szenvedő egyévesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő.
Így előzhető meg
A szamárköhögés elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás, amelyet jelenleg a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban kapnak kombinált, öt komponensű oltóanyaggal. Ez a szamárköhögésen túl négy másik fertőzés elleni is immunizál. A csecsemőkori oltások után 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen is részesülnek emlékeztető oltásban. A vakcinák egyetlen összetevője sem okoz megbetegedést, lehetséges mellékhatásként az injekció beadási helyén egy-két napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés, láz léphet fel.
Mivel a védőoltás nem jelent élethosszig tartó védettséget, ezért felnőttkorban megfontolandó az emlékeztető oltás beadása – mutat rá a szakember. Különösen fontos a fészekimmunitás kialakítása, ha a családba újszülött érkezik. Mivel a gyermekek három hónapos korukig teljesen, de még egy oltás után is részben védtelenek, és a betegség életveszélyes lehet számukra, ezért őket csak a családtagok (anya, apa, nagyszülők), valamint az egészségügyi személyzet ismétlő oltásával lehet biztosan megóvni a fertőzéstől. A várandós nők szamárköhögés elleni védőoltása, amelyet a várandósság 28-32. hete között lehet felvenni, fiatal csecsemőkorban (korai) védelmet nyújt a babának a szamárköhögés ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Prof. dr. Mészner Zsófia azt tanácsolja, hogy ha szamárköhögés-járványban érintett országba tervezünk utazni, oltási tanácsadás keretei között érdemes előzetes tájékoztatást kérni az úti cél járványügyi helyzetéről és a szükséges megelőzési módokról, hogy minimalizálhassuk a fertőző megbetegedések kialakulásának kockázatát.
