Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 13-i kormányinfón létező veszélyként nyilatkozott arról, hogy a kereskedők az árstoppal érintett termékeken keletkező veszteségeiket beépítik majd más termékek árába. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány ezt figyelni fogja – emlékeztet cikkében az RTL.hu. A jelenlegi szabályozás alapján október 1-ig van érvényben árstop a kristálycukorra, a BL 55-ös búzafinomlisztre, a finomított napraforgó-étolajra, a házi sertéscombra, a csirkemellre, a csirke far-hátra, valamint a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tehéntejre. A lap a Kormányzati Tájékoztatási Központnál érdeklődött, hogy az állam milyen eszközökkel, eredményekkel lépett fel az esetleges költségáthárítások ellen. Válasz viszont nem érkezett a megkeresésekre.
Dr. Molnár László a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, nem véletlen a kormány hallgatása az ügyben. Ennek oka, hogy a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni a költségáthárításokat. „26 százalékos árindexnél nem lehet ilyen méréseket végezni. Más helyzetben esetleg meg lehetne nézni, hogy a kereskedő ugyanazt az árrést teszi-e az árstoppal nem érintett termékekre, mint korábban, de most, amikor nőnek az előállítási és az alapanyagköltségek, ez lehetetlen” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint így nem is kérdés, hogy áthárítják-e a költségeket a kereskedők.
Ez is érdekelhet
Molnár úgy véli, mivel a következményeit nem a kormánynak kell viselnie, ezért minden bizonnyal október után is maradni fog az élelmiszerárstop. Hasonlóképpen megmaradhat az üzemanyagokra vonatkozó ársapka, még ha esetleg az árküszöböt meg is emelik. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy az üzemanyagárak sokkal nagyobb súllyal esnek latba az infláció alakulásában. Márpedig a kormánynak érdeke, hogy leszorítsa az inflációs adatokat. Molnár László szerint az üzemanyagárstop kivezetése éves szinten hozzávetőlegesen 4-5 százalékot tenne az inflációra, míg az élelmiszerár-sapkák 0,5-1 százalékpont között fogják vissza azt. A GKI júliusi elemzése szerint Magyarország az Európai Unió éllovasa lenne a fogyasztói árak emelkedésében az árrögzítés nélkül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
