"Ha a főbb szerveket, elsősorban a szívet és az agyat, illetve a verőereket nem éri golyó, meglepően magas a túlélés esélye" - írta meg az Index . A cikk szerint a töltény becsapódási helye mellett sokat számít a sebessége is, ez határozza meg ugyanis, hogy mekkora területen okozhat másodlagos sérülést. "Egy tipikus 9 milliméteres lövedék körülbelül 1500 kilométer per órás sebességgel halad, és a becsapódáskor a lendületét leadja a testnek, az így keletkező lökéshullám pedig deformálja a becsapódás körüli szöveteket, amitől a környező szervek még akkor is sérülhetnek, ha közvetlenül nem éri őket találat."
Szintén súlyosbíthatja a sérülést , ha a lövedék irányt változtat a testen belül, mivel így egyszerre több szervet is megsebezhet. Ugyancsak fontos tényező a lőszer típusa. Egy teljes köpenyes pisztolylövedék pusztán behatol, és belefúródik az első akadályba, amellyel találkozik, illetve nagyobb ellenállás hiányában el is hagyhatja a testet. Az expanzív lövedékeknek viszont becsapódva megváltozik az alakjuk, emiatt nagyobb roncsolást visznek véghez, illetve ritkábban is távoznak a túloldalon.
Melyik szervet találja el a golyó?
Mind közül a fejlövések kimenetelét a legnehezebb megjósolni. A túlélési esélyeket ez esetben is a becsapódás pontos helye és a lövedék sebessége határozza meg elsősorban, illetve szintén nagyobb bajt okoz, ha bent marad a golyó. Amennyiben mindkét agyfélteke sérül, rosszabbak az érintett kilátásai, de az is sokat számít, hogy az alapfunkciókért felelős területek, például az agytörzs vagy a talamusz épségben megússzák-e a lövést.
A lőtt sebekkel járó fő halálok a túl nagy vérveszteség. A szív bal oldalát ért találat több vérzéssel jár, akárcsak a két oldalt elválasztó sövény sérülése, valamint ha a négy üregből legalább kettő érintett. A máj esetében viszont éppen ellenkezőleg, a jobb oldalt ért sérülés a súlyosabb. A gyomor és a belek sérülésénél nem is a vérzés, hanem a szervezetbe jutó tartalmuk jelentette fertőzésveszély jelenti a legnagyobb problémát. A végtagokat ért lövések esetén pedig a nagyerek sérülése válhat gyorsan végzetessé.
Egy amerikai orvos, Vincent J.M. DiMaio számításai szerint egy közvetlenül a szívet vagy az agyat ért lövés esetén 9, összességében viszont 80-95 százalékos a túlélés esélye. A szakember szerint a test lehetséges célpontjainak 80 százaléka olyan terület, amelynek eltalálása önmagában még nem halálos.