A programba harminc beteget vontak be, akik hat héten át hetente kétszer vettek részt rehabilitációs foglalkozásokon. A foglakozások között aerobik gyakorlatok, gyaloglás vagy gyaloglógép használata, a kar és a láb erőedzése, illetve betegedukációs tanácsadások egyaránt szerepet kaptak. A kutatók statisztikailag jelentős javulást tapasztaltak. Az általuk összeállított terápiás program (FACIT) mérőszámai szerint a páciensek fáradékonysága 5 ponttal javult hat hét alatt. Emellett javult a mértékadó klinikai képességi vizsgálatokkal mért általános fizikai és mentális állapotuk. A kutatás eredményeit a Chronic Respiratory Disease című tudományos folyóirat múlt pénteken megjelent számában tették közzé az angol Nemzeti Egészségkutató Intézet (NHR), a Leicesteri Egyetem, a Leicesteri Kórház és a Loughboroughi Egyetem kutatói.
Biztató javulás
Olyan betegeket hívtak meg a rehabilitációs programba, akik úgy érezték, hogy mindennapos életükre is kihatással vannak a COVID-19 hosszan tartó fizikai és/vagy pszichológiai tünetei. Kizárták azokat a betegeket, akiknek akut tünetei voltak, orvosilag nem voltak stabilak (például nem kezelték cukorbetegségüket ), vagy olyan tüneteket mutattak - szaglás, ízérzékelés elvesztése -, amelyek azt jelezték, hogy számukra nem előnyös, ha részt vesznek egy légzőszervi rehabilitációs programba. A résztvevők között egyenlő arányban szerepeltek nők és férfiak, átlagéletkoruk pedig 58 év volt. Túlnyomó többségüket (87 százalékukat) kórházban kezelték, illetve 14 százalékukat kezelték intenzív osztályon lélegeztetőgépen. Négyüknek voltak korábban légzőszervi problémái.
"Az alkalmazott rehabilitációs program a COVID-19 után biztató javulást hozott a klinikai eredmények tükrében. Senkinek sem kellett abbahagynia azért, mert rosszabbodtak volna a tünetei, az pedig, hogy a programot a résztvevők magas arányban be is fejezték, jelzi, hogy a betegek megfelelőnek tartották a kezelést" - idézte a kutatóintézet közleménye Sally Singh professzort, a Leicesteri Kórház érrendszeri és légzőszervi rehabilitációs részlegének vezetőjét.
Emiatt aggódtak a szakemberek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A professzor arról is beszélt, hogy voltak aggodalmak azt illetően, hogy a rehabilitáció esetleg súlyosbítja majd a tüneteket, vagy újakat vált ki, és hogy a testmozgás felerősíti a fáradtságot. "Eredményeink utóbbit nem igazolták, és sok résztvevőnek javultak a tünetei. Mindez arra utal, hogy az alkalmazott légzőszervi rehabilitációs kurzus része lehet egy betegközpontú és holisztikus megközelítésű programnak a hosszan tartó COVID-tünetek különféle megjelenésének a kezelésére" - így a szakember.
A kutatócsoport azonban elismerte: a tanulmányban nem volt hasonló tünetekkel bíró kontrollcsoport, hogy össze tudják hasonlítani a két csoport egészségi állapotát. Újabb vizsgálatokra lesz szükség a jövőben nagyobb létszámú résztvevővel, hogy az eredményeket megerősítsék.
Ez is érdekelhet
Koronavírus: 3 mutáns miatt aggódhatunk - olvassa el a témában írt korábbi cikkünkben !
