A Magyarországon is különösen gyakori, hosszú időtartamra szóló és tartós gondozást igénylő cukorbetegségről Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája árult el néhány fontos dolgot.
A cukorbetegség az egyik leggyakoribb civilizációs betegség.
Két fő csoportja van: az egyik az inzulinfüggő, a másik az inzulintól nem
feltétlenül függő forma. Az inzulinfüggő cukorbetegség általában fiatal- vagy
gyermekkorban jelentkezik, és inzulinadás elmaradása esetén viszonylag rövid
távon halállal végződik. Ezen esetekben az együttműködő betegek, illetve
családtagjaik általában (de korántsem mindig) jól megtanulják a cukorbetegség
kezelését, a szükséges életmódbeli és étrendi teendőket, valamint a tartós
gondozásban való részvételt. Ezzel szemben, a nem feltétlenül inzulinfüggő,
általában idősebb életkorban (középkorú vagy idősebb személyeken) kialakuló cukorbetegség
már olyanokat is érint, akik életmódjukat, élvezeti szer használatukat és
társadalmi helyzetüket megalapozták, és ezeken kevéssé hajlandók változni.
Tudomásul kell venni, hogy a legtöbb látási szövődmény a nem feltétlenül
inzulinfüggő, középkorú vagy idősebb személyeken kialakuló cukorbetegség
következtében alakul ki hazánkban is. Ilyenkor az első évtizedben a cukorbetegség
előrehaladása viszonylag lassú és tünetmentes, így a betegek nem tapasztalnak semmilyen
káros következményt. Nem megfelelő életmódjukon (alkoholfogyasztás, túlzott
szénhidrátbevitel, mozgásszegény életmód, a szükséges laboratóriumi vizsgálatok
elhanyagolása, a vérnyomás csökkentő kezelés mellőzése, illetve a szükséges
vérnyomás kontrollok elmulasztása) pedig gyakran nem hajlandóak változtatni. A
felnőttkori cukorbetegségben tehát a betegségnek van egy körülbelül egy évtizedes
időszaka, melyben az összes későbbi súlyos, a látást és az életet is veszélyeztető
károsodás megindul. Amikor ezek betegségek formájában fokozatosan megjelennek a
stabil életműködések és az életminőség megtartása már súlyos nehézségbe
ütközik.
Szemészeti elváltozások cukorbetegségben
Mindkét cukorbetegség formában fontos megérteni, hogy
optimális szénhidrát-anyagcsere fenntartása esetén a legtöbb betegen csak minimális
szemészeti szövődmények alakulnak ki. Ezeket a szemorvos részletes szemfenék
vizsgálattal, illetve optikai koherencia tomográfiás vagy optikai koherencia
tomográfia angiográfiás vizsgálattal észleli.
A betegnek ugyanakkor ezek a
korai elváltozások nem okoznak életminőség-romlást. Ha azonban a cukorbetegség
megfelelő kezelése elmarad, esetleg az állapotot súlyosbító más betegség is
jelen van (ez leggyakrabban a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt
magasvérnyomás-betegség), akkor a a szemfenéken egyre fokozódó mértékű
elváltozások alakulnak ki. Először úgynevezett diabéteszes háttér retinopátia jön
létre, melyben az ideghártyában (a retinában) kisebb-nagyobb vérzések alakulnak
ki, szövetközti folyadékkilépés jelenik és a látásélesség is romolhat valamelyest.
A rossz szénhidrát-anyagcsere hatására a szemlencse elöregedése, azaz a
szürkehályog-képződés is korán megindulhat. Ha az ideghártya állapota már
túljutott a háttér retinopátia szinten (megkezdődött a kóros érképződés a
retinában), az össz-szervezeti cukorbeállítás mellett fontos, hogy a szemfenéken
úgynevezett pánretinális lézerkezelést végezzen a szemorvos. Ez az
oxigénhiányos, károsodott erezetű, érújdonképződésnek alapot teremtő ideghártya
területeket steril hegesedés révén kiiktatja, ezután ezekből komoly szövődmény
nem keletkezik. Ha azonban a kezelés elmarad, a fenti területekből nagy
vérzések alakulnak ki, ezek az ideghártya elé, az üvegtestbe törnek, és a kóros
erek képződése erőre kap.
A beteg ezt kisebb-nagyobb homályos látótér területek,
úszó foltok megjelenésével már észleli, az állapot előrehaladtával pedig ezek
ismétlődő megjelenése és egyre kisebb mértékű felszívódása is tapasztalható
lesz. Az érújdonképződés az oxigénhiányos, károsodott területek sajátja, nem
kizárólag cukorbetegségben fordul elő. Legsúlyosabb hátrányos következménye az,
hogy a kórosan képződött új erek törékeny falán keresztül kötőszövet lép be az
ideghártya szöveteibe. Ez a kötőszövet idővel hegesedik, a hegszövet zsugorodik,
és a retinát leválasztja a környező szövetekről. Ez kezeletlenül vakságot okozó
ideghártya leválást (retina leválást) okoz. A fent említett súlyos, a látást
közvetlenül veszélyeztető és az életminőséget számottevően megrontó, általában
mindkét szemen jelentkező állapotok kezelése igen nehéz. Ilyenkor a lézerezés általában
már nem elég, a szembe adott érújdonképződést gátló injekciók és a hegek
részleges műtéti eltávolítása, a retina leváltásának műtéti megszűntetése a
teendő. Ezen beavatkozások azonban az eredeti jó látást és teljes látóteret az
esetek messze legnagyobb részében már nem képesek visszaállítani.
Szemészeti vizsgálat, szemészeti szűrés cukorbetegségben
A késői kezeléskezdés tehát a szemészeti szövődmények
tekintetében már nem vezet megfelelő hosszútávú látásmegtartó eredményre. Ezt akkor
is tudnia kell mindenkinek, ha nem az egészségügyben dolgozik, hiszen a
cukorbetegség népbetegség, azaz nagyon gyakori hazánkban.
Ahhoz, hogy a
cukorbetegség kezdeti állapotában hatékonyan lehessen beavatkozni, és a beteg
ne is tapasztalja meg a látásromlást és a látásromlással kapcsolatos súlyos
életminőség-csökkenést, cukorbetegség gyanúja esetén, valamint megállapított
cukorbetegségben a belgyógyászati kezelés (tablettás vagy inzulin injekciós
kezelés) mellett legalább évente részletes szemorvosi ellenőrzésre van szükség.
Az ellenőrzés során tágított pupilla mellett a szemorvos áttekinti a szemfenék
állapotát, aktívan keresi a korai vérzéseket, érelzáródásokat és ödémát. Emellett
a mai korszerű, de sajnos a mindennapi gyakorlatban viszonylag ritkán
alkalmazott eljárásokkal (optikai koherencia tomográfia, optikai koherencia
tomográfia angiográfia) a hagyományos szemfenékvizsgálattal még nem észlelhető
eltéréseket is ki tudjuk mutatni. Ha az állapot szükségessé teszi, korán
megkezdhető az ambuláns lézerkezelés, amivel (megfelelő szénhidrát- és vércukor-beállítás
mellett) a látás a beteg teljes élete során megőrizhető.
Másodlagos glaukóma a cukorbetegség szövődményeként
Ne felejtsük el azt sem, hogy a cukorbetegség előrehaladott állapotban az idegeket is súlyosan károsítja (diabéteszes polineuropátia), ami a látóideget is érinti. Ez a látóideg betegség független a cukorbetegség előbb említett szövődményeitől. Nem ritka továbbá a súlyos cukorbetegség késői szakaszában kialakuló, nagy fájdalommal járó és általában vakságot eredményező másodlagos szemnyomás-emelkedés (másodlagos glaukóma). Ez a szövődmény abból ered, hogy az érújdonképződés a szem elülső szegmentumára is ráterjed, és a hegesedés elzárja a szem csarnokvíz kivezető rendszerét. Emiatt a szem belső folyadéka (a csarnokvíz) folyamatosan termelődik, de elfolyni nem tud, a szemnyomás pedig nagyon magasra emelkedik. Ez a szövődmény tartós szemorvosi gondozást, valamint aktív műtéti kezelést igényel.
A cukorbeteg tudatos megjelenése a szűrésen tehát egyértelműen megelőzi a súlyos szemészeti szövődmények kialakulását – mondja Professzor dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája. Ugyanakkor a súlyos szemészeti szövődmények megjelenésekor a korábbi életmód és betegegyüttműködés átértékelése sajnos már nem eredményezi visszamenőleg a látás visszaállását és megjavulását. Így tehát cukorbetegség gyanúja és megállapított cukorbetegség esetén a szakmailag korrekt szemorvosi vizsgálatokon való rendszeres részvétel a beteg alapvető érdeke, öngondoskodásának legegyszerűbb, de egyben egyik legfontosabb eleme.