Az UNICEF Innocenti nevű kutatóközpontjának legfrissebb jelentése 41 magas jövedelmű országot vizsgált, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamait. Az derült ki, hogy ezekben az országokban minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett.
Azok az államok - a skandináv országok, Németország és Svájc - teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a fejlesztési programokban. Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile. Minden vizsgálati szempontot figyelembe véve Magyarország összesítésben a 32. helyen végzett a listán.
Meglepően jól teljesítenek a szlovének
Az UNICEF szerint "van még hova fejlődni", mivel két vagy több cél megvalósulását tekintve minden ország a középső vagy az alsó harmadban végzett. Néhány mutató esetében a tendenciák "aggodalomra adnak okot" a gazdag államok többségében. A vizsgált országok kétharmadában a legszegényebb gyermekes háztartások elmaradása az átlagostól ma jelentősebb, mint 2008-ban volt. A 11-15 évesek elhízásának mértéke és a két vagy több mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló kamaszok aránya jellemzően növekszik.
A jelentés leszögezi, hogy a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges magyarázatot a különbségekre. Szlovénia például sok tekintetben messze megelőz jóval gazdagabb országokat, míg az Egyesült Államok csupán a 37. lett a rangsorban.
Tinédzserkori szülés és alkoholfogyasztás
Norvégiában minden tizedik, Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek - Magyarország a 26. ebben a rangsorban. A gyerekek több mint fele, 58 százaléka többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között.
A legtöbb országban visszaesett a csecsemőhalandóság, valamint csökkent a tinédzserkori szülések és a túlzott alkoholfogyasztás előfordulása is. Magyarország viszont a gyerekek egészségét tekintve a 30. lett, a legsúlyosabb problémát éppen a korai szülés és az alkoholfogyasztás jelenti. Itthon a 15-19 évesek 6,8 százaléka sem nem tanul, sem nem dolgozik, a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.
A gazdag országok felében a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) követelményeinek, és a levegőszennyezettség átlagos szintje meghaladja a biztonságosnak tekintett küszöbértéket. Ezek az eredmények azért is nagyon aggasztóak, mert a gyermekeket különösen veszélyezteti a környezetkárosítás.
A legjobb, 17. helyezést Magyarország a békés, igazságos társadalmak és a hatékony, elszámoltatható intézmények indikátora szempontjából érte el, amely a szándékos gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányát is figyelembe veszi.