Ami tetszik, elhisszük, ami nem, azt pedig tagadjuk. Megerősítési torzításnak nevezzük azt a viselkedést, amely során tudatosan keressük a meggyőződésünket, vágyainkat alátámasztó információkat, míg az ezeket megkérdőjelezőket figyelmen kívül hagyjuk. Mint azt Marinov Iván, az urbanlegends.hu alapítója az NLCafé-nak elmondta , ezt a fajta viselkedést a közösségi oldalak teljes mértékig kiszolgálják. Hozzátette, a legfőbb probléma, hogy az így szárnyra kapó álhírek sokkal gyorsabban terjednek, mint a leleplezésüket célzó bejegyzések.
Az érzelmi alapú döntésekre jó példát szolgáltat az oltásellenesség. Hiába egyértelmű ugyanis az orvostudomány álláspontja az ügyben, ha a kommunikációs eszközök révén az oltástagadók vannak helyzeti előnyben. Sokkal könnyebb ugyanis meggyőzni valakit egy celeb érzelmes kinyilatkoztatásával arról, hogy az ő gyermeke az oltástól lett autista, mint száraz adatokkal és tudományos szakkifejezésekkel. "Éppen ezért javasolják kommunikációs szakemberek a tudósoknak, hogy ne számokkal szálljanak szembe az egészséggel kapcsolatos kérdések tudománytalan megközelítésével, hanem tényeken alapuló ellentörténetekkel. Például - bármennyire is sokkoló - annak a lánynak a történetével, akinek egy kanyaróhoz köthető vírusos fertőzés úgy tönkretette a központi idegrendszerét, hogy azóta ágyban fekszik és semmire sem reagál" - fogalmazott az újságíró.
Természetesen mi magunk is tehetünk azért, hogy ne váljunk az álhírek áldozatává. Marinov Iván szerint e téren a legfontosabb a tudatosság, azaz hogy ismerjük az eszközeink működését, valamint a gondolkodásunk sebezhetőségét. Általánosságban véve jó fogódzkodó lehet, hogy minden olyan cikk esetében, amely szándékosan fokozott érzelmeket vált ki belőlünk, kezdjünk el gyanakodni. Érdemes ilyenkor megbízható forrásból is ellenőrizni az olvasottak igazságtartalmát megosztás előtt, de sokszor már az is elég, ha józanul átgondoljuk, mit akarnak elhitetni velünk.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
