Magyarországon hozzávetőleg kétmillió ember dohányzik, a teljes lakosság több mint ötöde. A túlsúly és az elhízás a hazai felnőtt lakosság kétharmadát érinti, míg a gyermekek körében 20-25 százalékos az arány - sorolta a VG-nek a friss népegészségügyi adatokat Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. Hozzátette: a szív- és érrendszeri betegségek után a legfőbb halálokok a daganatos megbetegedések. Így például a rákbetegségek kialakulásában a dohányzás és az elhízás a két legerősebb kockázati tényező, emellett a genetikai hajlamon túl rizikót okoz mások mellett a túlzott alkoholfogyasztás és a testmozgás hiánya is.
Nehéz visszajönni
Elhízás és dohányzás esetén nagyon nehéz megszabadulni a rossz szokásoktól. Elhízásnál a testtömeg normalizálása hosszú távon - kétéves távlatban - konzervatív módszerekkel, azaz életmódváltással vagy gyógyszeres terápiával mintegy 5-10 százalékban eredményes - mondta a szakértő. Ugyan a vészes elhízás (40 feletti testtömegindex) sokszor életmentő műtéti kezelése ennél jóval hatékonyabb, de az egészségben eltöltött életévekre vonatkozó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Emellett a dohányzóknál, akik segítség nélkül, önállóan próbálnak leszokni, mindössze 5 százalékban tapasztalható tartós siker, de komplex beavatkozás (nikotinhelyettesítő vagy gyógyszeres terápia, szaktanácsadás) mellett is mindössze 8 százalék a tartós leszokási arány.
Új ártalomcsökkentési politika
Ez is érdekelhet
Az Európai Parlament a napokban úgy döntött, hogy az ártalomcsökkentést beviszik közegészségügyi politikába. Vagyis, ha egy kóroki tényezőt nem lehet kiiktatni, akkor a kitettséget szükséges csökkenteni. Elsőként az Európai rákellenes tervben fogalmazták meg az új szabályok felállítását. Például az adózásra, az élelmiszerek harmonizált tápértékjelölésére, az üdítőitalokra és az alkoholtartalmú italokra vonatkozó árképzésre vonatkozó területeket vizsgálják felül. Az ártalomcsökkentésnek jókora egészséggazdasági hatása lehet. Egyes tanulmányok szerint Európában a hagyományos dohánytermékek fogyasztása nagyjából százmilliárd eurós költséget okoz az egészségügynek évente. Míg 660 milliárd eurós tétel éves szinten Európában az elhízás következménye, ebből 240 milliárd a direkt, 420 milliárd az indirekt költség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
