A közel-keleti légúti koronavírus eddig nem okozott világjárványt, de a kutatók szerint a jövőben erre is sor kerülhet. Hogy hogyan, arról a MedicalXpress számolt be a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány eredményeit összegezve. Ebben a kutatók részletesen ismertetik a vírus különböző változatainak vizsgálatát.
A MERS-CoV -ot először 2012-ben azonosították Szaúd-Arábiában. Rendkívül halálosnak bizonyult, kezdetben a betegek mintegy 40 százaléka belehalt a fertőzésbe. A kutatók megállapították, hogy a vírust fertőzött dromedárok terjesztették - vagyis zoonózis útján került át az emberre -, a tevéknek pedig fertőzött denevérek adhatták át.
Hordozók: a dromedárok
A MERS-CoV-járvány kitörését jóval kisebb nemzetközi érdeklődés övezte, mint a mostani pandémiát - annak ellenére, hogy 21 országból jelentettek eseteket -, mivel úgy tűnt, hogy nem terjed emberről emberre. A kezdeti járvány kitörése óta a kutatók megállapították, hogy a tesztelt dromedárok 80 százalékának - 70 százalékuk Afrikában él - szervezete termelt MERS-CoV elleni antitesteket.
Arra sokáig nem találtak választ, hogyan fordulhatott elő, hogy nem fertőződtek meg többen, figyelembe véve, hogy a Közel-Keleten és Afrikában hány ember érintkezik nap mint nap dromedárokkal. (A betegségnek 2014 júliusáig hivatalosan 288 halálos áldozata volt, és összesen 836 megbetegedést jelentettek.) Hogy ezt kiderítsék, a kutatók a Közel-Keleten és Afrikában gyűjtöttek mintákat, a vírus különféle változatait keresve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Meglepő eredmények
A mintákat genetikailag és laboratóriumi körülmények között - emberi tüdősejtek segítségével - is összehasonlították. A szekvenciavizsgálatok alapján két kládba - csoportba - sorolták őket. Arra jutottak, hogy az arab kládokból származó változatok könnyen átvihetők az emberre, míg az Afrikában gyűjtött változatok nem. Egy részletesebb elemzésből az is kiderült, hogy az egyes változatok közötti különbségek az S-fehérje aminosavaiban mutatkoztak meg. Az egyik afrikai változat géntechnológiai módosítása - hogy ugyanazokat az aminosavakat tartalmazza, mint a másik kládba tartozó változat - lehetővé tette, hogy az Afrikából származó változat könnyebben megfertőzze az emberi sejteket.
A kutatók szerint az, hogy a közel-keleti mintákból származó változat még nem mutálódott úgy, hogy az embert is megfertőzze, annak köszönhető, hogy a dromedárkereskedelem gyakorlatilag egyirányú: vagyis az állatokat Afrikából szállítják a Közel-Keletre. Ha ez a folyamat valamikor kétirányúvá válik, esetleg egy másik állat is hordozóvá válik, és a Közel-keletről Afrikába kerül, újabb mutációk keletkezhetnek, amelyek halálos járványt indíthatnak el - hívták fel a figyelmet a potenciális veszélyre a tanulmány szerzői.
