2011-ben hazánkban 181 ezer édesanya és család élte át azt a megrázkódtatást, amit gyermeke kórházba kerülése jelent. Bármennyire is fél és aggódik a szülő, a legnagyobb traumát maga a gyermek éli át. Az orvosok, a kórház, az ismeretlen szituáció és a betegségből adódó fájdalom sajátos helyzetet idéznek elő, amely szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a szülői szeretetre, gondoskodásra. A helyzet a szülőtől is hatalmas önfegyelmet kíván, hiszen saját aggodalmain és félelmein túllépve, kellő nyugalmat és bizalmat sugározva kell oldania a feszültséget és megnyugtatnia a gyereket.
Ha mód van rá érdemes már időben elkezdeni a gyermek életkorának, fejlettségi és értelmi szintjének megfelelő lelki felkészítést a kórházra. Fontos elmagyarázni neki, hogy miért kell kórházba mennie, mire számítson, mi fog ott történni. Természetesen más a helyzet, amikor a gyerek hirtelen kerül kórházba. Ilyenkor épp a szülő hívja a mentőt, vagy esetleg nem is tartózkodik a helyszínen. Ebben az esetben is gyorsan túl kell azonban lépni a kezdeti sokkon, és mielőbb a gyerek lelkének ápolására kell koncentrálni - bármilyen nehéz is.
4 év alatti gyermekek esetén a legfőbb problémát a megszokott környezetből való kiszakadás okozza. Sok esetben ez az első elválás az anyától, szülőktől. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kamaszkorú gyerekek számára a néhány napos kórházi tartózkodás nem okoz gondot, ez nem teljesen így van. A kamaszoknak nagyon fontos a szabadság, a kötöttségek nélküli élet, a barátok jelenléte, ez pedig szöges ellentétben áll az elszigeteltséggel járó, szabályokkal teli kórházi léttel. Mindemellett szégyenlősek, nem szívesen beszélnek testi tüneteikről.
Megkönnyíthetjük a gyerek számára a kórházi létet , ha bevisszük kedvenc játékait, mesekönyveit, könyveit, papírt és ceruzát, hogy rajzolhasson. A nagyobbak esetében elengedhetetlen egy mp3 lejátszó, esetleg DVD film, ha van lejátszó a szobában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Bár törvény szerint a szülő számára biztosítani kell, hogy a kórházban gyermeke mellett maradhasson, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, az intézmények egy része sajnos nem tudja megoldani a szülő elhelyezését. Másrészt sok esetben a szülőnek sincs meg a lehetősége, hogy egyfolytában a kórházi ágy mellett legyen, hiszen neki is vannak kötelező jellegű elfoglaltságai, például dolgoznia kell, vagy épp a többi gyerekkel kell törődnie" - mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. "A K&H gyógyvarázs programunkban, immár 10. éve hangsúlyt fektetünk arra, hogy az intézményeknek szóló műszeradományaink mellett hozzájáruljunk a beteg gyerekek lelki felépüléséhez is. A mesedoktorok programunkban önkéntesek olvasnak mesét a kórházakban fekvő gyerekeknek . Az elmúlt három év alatt 37 ilyen alkalom volt országszerte, a héten pedig a veszprémi és a gyulai kórházba látogatnak el középiskolás diákok, hogy segítsenek a gyerek számára könnyebben elviselhetővé tenni a kórházi létet".
