Bár az infarktusos betegek nem mindegyike hal meg azonnal, ha nem állna rendelkezésre mindenki számára a legmodernebb infarktusellátás , az évi 30-35 ezer szívinfarktusos beteg több mint felét elveszítenénk az első évben. A legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően ma feleannyian halnak meg, mint 10 évvel ezelőtt, de az infarktus utáni időszak halálozása még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országok betegeié.
A halálozás további csökkentésének kulcsa az infarktus utáni életmódváltás , a megfelelő gyógyszerhűség. Ennek kialakításában kiemelt jelentősége van az infarktus utáni első 365 napnak. A tragédia elkerülhető, de erre csak sikeres utógondozással van esély, így a Magyar Kardiológusok Társasága és a Sanofi a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó "túlélőcsomagot" állított össze a szívinfarktuson átesett betegek számára.
Az infarktuson átesett betegek részére szóló edukációs és motivációs program - amely hat részből álló videosorozatból, gondozási naplóból, valamint egy információs anyagból áll - modern túlélőcsomag, amely (kiegészülve a megfelelő szakszemélyzettel) segíti a betegeket az infarktus után a teljes felépülésben. Ez a csomag a program keretében minden olyan beteghez eljut, aki átesik infarktuson, utána pedig életmentő katéterterápiás beavatkozáson.
Magyarországon évente körülbelül 30-35 ezer új szívinfarktust és 42 ezer stroke-ot, azaz agyi érkatasztrófás esetet regisztrálnak.
Szerencsére a statisztikák sokat javulnak
"Egy évtizede még évente 15 ezer ember halt meg infarktus következtében, mára ez a szám kevesebb mint felére csökkent az infarktus nyugat-európai szintű ellátásának köszönhetően. A szív- érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozások számának jelentős csökkenése az elmúlt másfél évtized sikertörténete a hazai egészségügyben. A kiterjedt katéteres laborhálózati rendszernek köszönhetően aki időben orvoshoz fordul, korszerűen gyógyítható a korai katéterterápiás módszerrel. Az infarktusban végzett beavatkozások száma és sikere is megközelíti a fejlett Európa átlagát" - mondta dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem KK I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója.
"A korai halálozás számát is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel: átlagosan több mint három órát, míg ez a hezitációs idő Ausztriában például 70 perc. Ez alatt hal el a szívizom! A késői, 365 napos magas halálozás oka az előzőn kívül alapvetően az infarktus utáni életvitelben keresendő. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása , a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás és az előírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít, és sajnos ebben is nagyon rosszul állunk" - erről dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt.
"És nem szabad elfelejtenünk, szintén kiemelten kezelendő probléma, hogy a legsúlyosabb szövődmény, a hirtelen keringésmegállás túlélésére csak akkor van esély, ha valaki, aki éppen arra jár, elkezdi a beteg újraélesztését. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen ismerjék, és merjék elkezdeni. Rajtuk múlhat ugyanis a beteg élete."
Korábban Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója beszélt a Házipatika.comnak a mentőszolgálat Wake Up kampányáról , amelynek keretein belül a mentők elmennek minden megyeszékhelyre, és középiskolásokat oktatnak az elsősegélynyújtás nem nehéz fortélyaira. llletve beszélt a SzívCity applikációról is , amely egy virtuális közösség, amelynek önkéntes tagjai készek megmenteni a keringésleállás (a hirtelen szívmegállás) köztéri áldozatait. A Szív City app letöltésével és a regisztrációval a résztvevők vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, akkor az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és mielőtt a mentő megérkezik, hozzáfognak az újraélesztéséhez.
A kritikus 365 nap
A Magyar Kardiológusok Társasága most kiemelten az infarktus utáni 365 nap túléléséhez kíván segítséget nyújtani. A kampány során az MKT és a Sanofi a betegek betegségértését szeretnék javítani a "túlélési ismeretek" kampány szemléletes és érthető anyagainak közzétételével. Ezen felül a kardiológiai centrumokban edukátorokat is képeznek, akik a szívinfarktuson átesett betegeket aktív részvételre fogják biztatni a gondozásban oly módon, hogy közösen gondozási célokat tűznek ki, majd a legveszélyesebbnek számító 365 napos időszakban rendszeres vizitekkel igyekeznek fenntartani az érintettek motivációját. A kampány anyagai azonban bárki számára elérhetőek és innen letölthetőek .
"Az eredményes gyógyuláshoz vagy krónikus betegségek esetében a megfelelő kontrollhoz elengedhetetlenül fontosak a jó gyógyszerkészítmények, önmagukban azonban nem elegendőek. A betegeket támogatnunk kell abban, hogy a készítményeket rendszeresen, a kezelőorvos által előírt módon szedjék. Ehhez oktatási anyagok, betegtámogató programok kellenek, amelyek biztosítják, hogy a beteg megértse, miért van szükség a kezelésre, mit tehet meg ő maga azért, hogy meggyógyuljon, vagy hogy együtt tudjon élni a betegségével" - emelte ki a sajtótájékoztatón dr. Stella Péter, a Sanofi orvos igazgatója.
Persze, egy ilyen program nem pótolhatja teljesen a szakértő és a beteg személyes konzultációját, de a többletinformáció, amelyet a beteg a programban megkap, nagyon hatékony segítséget adhat a mindennapi gyakorlatban. Ennek jegyében a Sanofi évek óta támogatja a cukorbetegeket a gondozást segítő oktatóprogramjaival, és az MKT-val közösen ezért ad mostantól túlélési ismereteket a kardiológiai betegek számára is.
Dr. Forster Tamás professzor, a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ igazgatója, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke a szakmai, de mégis civil szervezetek szerepét emelte ki. Szerinte rendkívül fontos, hogy több csatornán keresztül juthassanak el az ismeretek a betegekhez, akik tájékoztatása, edukációja talán a legfontosabb abban, hogy valóban látványos, érezhető javulást érhessünk el a szívinfarktus okozta halálozások megelőzése terén.
A kampányhoz csatlakozott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is, aki mint ismeretes, mielőtt szóvivő lett, 25 évig mentőzött. Több tízezer beteghez riasztották, köztük több száz szívinfarktusoshoz is. "Láttam, tapasztaltam, hogy mennyire keveset tudnak az emberek erről a betegségről, és mennyi veszélyes tévhit él a fejekben. Bízom benne, hogy a kampány révén a betegek felismerik majd a bajt, és helyesen cselekszenek, hiszen mi, mentők így kaphatunk esélyt a hatékony segítségnyújtásra" - mondta a szóvivő.