Befagyott vizek
Természetes vizeink közül sportolási célra csak és kizárólag az álló vizek alkalmasak, befagyott folyóvizekre, bányatavakra, csatornákra rámenni mindig komoly veszélyt jelent, mivel a jégréteg alatti vízmozgás kiszámíthatatlanná teszi a beszakadt testek mozgását. Néhány egyszerű szabály betartásával befagyott tavaink jégfelszíne azonban kiválóan alkalmas korcsolyázásra, fakutyázásra és jégkorongozásra. Soha ne tekintsük biztonságosnak a jeget, ha arról nem győződünk meg!
Attól, hogy néhány ember csúszkál rajta még nem biztos, hogy sportolásra alkalmas! Szabályok a következők:
- A sportolásra alkalmas jégvastagságról a meteorológiai szolgálat ad felvilágosítást.
- Soha ne lépjünk a jégre, ha az elmúlt 24 órában nem volt mindig fagypont alatt a hőmérséklet legalább 3-4 fokkal!
- A parttól maximum 200 méteres távolságra merészkedjünk be!
- Soha ne menjünk egyedül a jégre!
- Ne tömörüljünk csoportba a jégen!
- Ha jégrecsegést, ropogást hallunk feküdjünk hasra!
Ha beszakadt a jég
Jégbeszakadáskor a sérült szervezete a hideg víz hatására fokozottan nagy igénybevételnek van kitéve mind testileg, mind pszichésen, ennek következtében szívverése felgyorsul, ami fokozza az oxigénfogyasztást. A hideg hatására ugyanakkor az erek összeszűkülnek, így csökken a szervek, többek közt az izmok vérellátása, amely izomgörcsöt okoz. Sok esetben már a hidegvízbe kerülés is lehet halálos, a személy fizikai állapota határozza meg, hogy a szíve kibírja-e. Ha mi vagyunk, a baleset elszenvedői próbáljunk meg hason vagy háton szilárd jégrétegre csúszni. Ha ez nem sikerül kapaszkodjunk meg lehetőleg minél nagyobb egybefüggő jég szélében. Kerüljünk minden felesleges mozdulatot, ez ugyan is növeli a test hidegvízzel történő érintkezését, így gyorsítja a kihűlést.
Társmentés során lehetőleg ne menjünk a jégre, kíséreljük meg a partról az eszközös mentést. Ehhez használhatunk kötelet, botokat. Ha a partról lehetetlen a mentés lehetőleg valamilyen eszköz segítségével (csónak, létre, deszka) hason csúszva közelítsünk a sérült felé, ezzel növeljük a nyomott felület nagyságát, így csökken az egységnyi felületre nehezedő nyomás. Ha a nyomás eloszlik, a jég terhelhetőbbé válik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Soha ne álljunk, feküdjünk a beszakadt jég szélére! A sérülttel ne érintkezzünk közvetlenül, mindig egy olyan eszközt adjunk kezébe (bot, kötél, ruhadarab), amelyet könnyen elengedhetünk, így védekezünk az ellen, hogy a vízbe rántson minket. Ugyan akkor meg kell említeni, hogy a vízbe esett többnyire cselekvőképtelenné válik a hideg miatt, így kevéssé kell arra számítani, hogy belénk kapaszkodva veszélyezteti testi épségünket. Sikeres mentést követően a sérültet azonnal meleg helyre kell vinni és fokozatos felmelegítéséről gondoskodni. Egyes felmérések adatok szerint a hidegvízből mentetteknél az sikeres újraélesztés időintervalluma jelentősen megnyúlhat, akár 50 percre is.
Figyelem! A jégről mentés komoly szaktudást igényel. Lehetőleg soha ne próbálkozzunk vele, mert az esetek többségében a mentő személy is bajba kerül. Ha még is megpróbáljuk mérjük fel alaposan az esélyeinket és legyünk tisztában azzal, hogy meddig kockáztatjuk saját testi épségünket!
Jégfelszíni balesetek
Szerencsére a beszakadásos balesetek igen ritkák, azonban a jeges sportok egyéb veszélyeket is rejtenek. A többi téli sporthoz hasonlóan itt az elsősorban esésből származó sérülésekre kell számítanunk. Leggyakrabban ficamok, rándulások, koponyasérülés .
A sérülések ellátása mellett különös figyelmet érdemel a sérült hideg elleni védelme. A kihűlés ellen izolációs takaróval és meleg italokkal védekezhetünk. Kerüljük az alkoholos italok fogyasztását, mert ezek értágító hatásuk miatt növelik a kihűlés esélyét!
