A szakértők szerint a klímaváltozás, az egészségtelen gyorsételek fogyasztására bíztató hirdetések és a fiatalkori alkoholfogyasztás mind hatalmas veszélynek teszik ki gyermekeinket. Minderről átfogó tanulmányt is készített A világ gyermekeinek jövője? címmel az Egészségügyi Világszervezet, az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja), valamint a fiatalok egészsége és jólléte érdekében neves szakértők által 2009-ben létrehozott Lancet Bizottság. A dokumentumot február 18-án publikálták a The Lancet oldalán.
Így áll Magyarország
Ebben a riportban különböző szempontok alapján rangsorolták a Föld 180 országát. Egyrészt a túlélési, egészségügyi, oktatási és táplálkozási mutatók alapján kiszámított index szerint, hogy mennyire alkalmas az adott ország egy gyermek felnevelésére , másrészt az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátási index alapján, hogy mennyire óvja meg a jövő generáció számára a környezetet az adott állam.
Az itt részletesen is elérhető adatokból jól látszik, hogy még a gyermekek felnevelése szempontjából a világon a legjobbnak tartott Norvégia is csak a lista végén kullog (jelesül a 156. helyen), ha a következő generáció számára megóvandó környezet szempontjából tekintünk az országra. Magyarország helyzete is a többi fejlett nyugati államéhoz hasonlóan alakul. Hazánk előbbinél a 28., utóbbinál a 127. helyet foglalja el. Összehasonlításképp Románia 80./113., Szlovákia 30./141., míg Ausztria 19./149. helyen áll a listákon.
Albánia és Tunézia jobban állnak
Mindössze nyolc olyan ország van a világon, amelyik - jelen állás szerint - képes lesz a 2030-ra kitűzött széndioxid-kibocsátási célokat teljesíteni, miközben a gyermekek egészségére és jólétére is megfelelő hangsúlyt fektetnek. Ezek: Albánia, Örményország, Grenada, Jordánia, Moldova, Srí Lanka, Tunézia, Uruguay és Vietnam.
Az éghajlatváltozás lesz a vesztünk
"A gyerekeknek létüket fenyegető veszélyekkel kell szembenézniük világszerte az éghajlatváltozás és a kereskedelmi nyomás miatt" - mondta Helen Clark, Új-Zéland korábbi miniszterelnöke, a bizottság társelnöke. Hozzátette: az országoknak felül kell vizsgálniuk hozzáállásukat a gyermekek és serdülők egészségéhez, hogy megvédjék a világot, melyet örökül hagyunk rájuk.
Pusztító egészségügyi következményekkel járhat ugyanis a jövő generációi számára az, ha a mostani előrejelzések szerint bekövetkezik a Föld átlag hőmérsékletének 4 Celsius fokos emelkedése 2100-ig. Ez ugyanis magával hozza majd az óceánok szintjének emelkedését , a hőhullámokat, az éhínséget, valamint olyan fertőző betegségek kiugróan nagy volumenű elterjedését, mint például a malária - figyelmeztetnek a szakemberek.
"Több mint két milliárd ember él olyan országokban, ahol a fejlődést humanitárius válságok, fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák akadályozzák, melyek egyre inkább összefüggenek az éghajlatváltozással" - mondta Awa Coll-Seck szenegáli miniszter, a bizottság másik társelnöke.
A szegények isszák meg a levét
Bár, ahogyan ez a grafikánkon is látszik, a világ legszegényebb országai rendelkeznek a legkevesebb üvegházhatású gázkibocsátással, úgy tűnik, mégis ők azok, akik a leginkább elszenvedik az éghajlatváltozás negatív hatásait. "Nem válthat a világ gyermekeinek kárára az, hogy egy-egy nemzet jobb életfeltételeket akar teremteni a saját leszármazottainak" - tette hozzá Coll-Seck.
A világ országai 2015-ben 17 fenntartható fejlődési célkitűzésről állapodtak meg, ideértve a zéró éhínséget és szegénységet, valamint többi között az éghajlatváltozást célzó intézkedéseket, de öt év elteltével kevés előrelépés történt ezek ügyében. Ezt alátámasztandó álljon itt egy adat egy 2019-es jelentésből: a bolygón közel 2,3 milliárd túlsúlyos gyermek és felnőtt volt tavaly, míg több mint 150 millió gyermek az éhínség miatt megrekedt a növekedésben.
Sürgős változások kellenek
A jelentés egy olyan új, globális mozgalom elindítását sürgeti, ami a gyermekek érdekében cselekszik, s irányításában az ifjak is részt vesznek. E mozgalomhoz az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg:
- Azonnali sürgősséggel állítsák meg a szén-dioxid-kibocsátást, hogy biztosítsák a gyermekek jövőjét ezen a bolygón.
- A gyermekek és a serdülők legyenek a fenntartható fejlődés elérésére irányuló erőfeszítések központjában.
- A gyermekek egészségének és jogainak előmozdítása érdekében kezdeményezzenek új irányelveket és befektetéseket minden ágazatban.
- Adjanak helyet a gyermekek véleményének a politikai döntésekben.
- Szigorítsák a káros kereskedelmi marketing tevékenységek nemzeti szabályozásait az ENSZ gyermekjogi egyezményének új ajánlásai alapján.
"Egy új korszaknak kell kezdődnie a gyermekeink és serdülőink egészsége érdekében. Ez a mi generációnk legfőbb próbatétele" - mondta Dr. Richard Horton, a Lancet főszerkesztője.
Forrás: The Lancet , BBC