„Vészhelyzetben, amikor valaki az eszméletét veszti és nem lélegzik megfelelően, nem elegendő csupán értesíteni a mentőket, hanem a helyszínen lévőknek el kell kezdeniük az alapszintű újraélesztést is. Ez ugyanis jelentősen javítja a beteg esélyeit a túlélésre és a felépülésre egyaránt” – idézi az Európai Sürgősségi Orvosok Társasága (EUSEM) közleménye dr. Sylvie Cossette-t, a Montréali Szívintézet kutatóját. Az újraélesztés tehát életet menthet, ezért fontos, hogy mindenki ismerje az alapvető lépéseket. Ha pedig úgy hozza az élet, akkor habozás nélkül bárkinek a segítségére kell sietnünk, függetlenül a nemétől, korától, vagy akár a helyszíntől. Korábbi cikkünkben Kathy Zsolt mentőápoló mutatta meg, pontosan mi a teendő baj esetén.
Dr. Cossette és dr. Alexis Cournoyer montréali sürgősségi orvos közös kutatásukban arra keresték a választ, hogy milyen tényezők tarthatják vissza mégis az embereket a segítségnyújtástól. Összesen közel 40 ezer olyan esetleírást elemeztek a 2005 és 2015 közötti időszakból, amikor az érintettek a kórházakon kívül szorultak gyors ellátásra szívmegállás következtében Kanada és az Egyesült Államok területén. A kutatók a többi között arra voltak kíváncsiak, hogy az esetek mekkora arányában kezdték meg az újraélesztést a járókelők, helyszínen tartózkodók, hol történtek pontosan ezek az esetek, illetve milyen korú és nemű személyek kerültek bajba.
Az így kapott eredményekből kiderült, hogy körülbelül a betegek felét, 54 százalékát próbálták meg újraéleszteni, közülük is valamelyest kisebb arányban a nőket (52 százalék), mint a férfiakat (55). A nyilvános helyeken történt szívleállások esetében pedig még inkább szembetűnő volt a nemek közötti differencia: a nők 61 és a férfiak 68 százalékán igyekeztek ilyenkor segíteni a helyszínen tartózkodók.
„Tanulmányunk bemutatja, hogy a szívmegállást elszenvedő nőket kisebb valószínűséggel részesítik újraélesztésben, mint a férfiakat, különösen, ha a vészhelyzet nyilvános helyen áll elő. Nem tudjuk, mi állhat ennek hátterében. Lehetséges, hogy az emberek félnek attól, hogy megérintsék vagy véletlenül bántsák a nőket, vagy azt hiszik, hogy a nők úgysem kaphatnak szívrohamot. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a különbségeket súlyosbítja-e, ha fiatalabb életkorú nőkről van szó, mert talán a szemtanúk amiatt is aggódnak, hogy fizikai kontaktust létesítsenek velük a beleegyezésük nélkül. Erre vonatkozóan viszont nem találtunk bizonyítékot” – mondta el dr. Cournoyer.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
