A szívbetegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, ennél fogva ezek megelőzése az egyik legfontosabb közegészségügyi feladat. A rendszeres testmozgásról jól ismert, hogy rendkívül fontos szerepet tölt be a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a hirtelen szívhalál elkerülésében. Mint azonban arra az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) közleményében rámutatott, a fizikailag aktív vagy mozgásszegény életmód hatásait mindeddig kevésbé vizsgálták a szívroham rövid távú kórlefolyásában. E tekintetben hiánypótló tehát az a tanulmány , amely február 10-én jelent meg a társaság European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratában.
A tudományos munka szerzői összesen tíz európai kohorszvizsgálat adatait tekintették át. Ezek közös jellemzője, hogy a többi között olyan egészséges résztvevők fizikai aktivitását mérték fel, akik később, a nyomon követés időszakában szívrohamot szenvedtek el. A vizsgálat így több mint 28 ezer betegre terjedt ki, akiknek közel egyötöde a szívinfarktus kialakulását követő 28 napon belül életét vesztette. Az érintett áldozatok túlnyomó többsége, mintegy kétharmada azonnal meghalt.
Egyéb kockázati tényezőket is figyelembe véve a kutatók kimutatták, hogy azok körében, akik szabadidejükben közepes vagy nagy mennyiségű testmozgást folytattak, 33 és 45 százalékkal alacsonyabb volt a fellépő szívroham miatti azonnali elhalálozás veszélye, mint a mozgásszegény életmódot folytatók esetében. A 28 napos időablakot tekintve a rizikó 28 és 36 százalékkal mutatkozott alacsonyabbnak, tehát az aktív életvitel mind rövid, mind hosszabb távon előnyösnek bizonyult. A kisebb mennyiségű fizikai aktivitás kapcsán viszont a kutatók nem találtak szignifikáns statisztikai különbséget a teljes inaktivitással összehasonlítva.
"A szívrohamon átesett páciensek közel 18 százaléka 28 napon belül meghalt, ami jól mutatja az állapot súlyosságát. Azonnali előnyöket tudtunk ugyanakkor kimutatni a túlélési esélyek terén a szívrohamot megelőző fizikai aktivitásról, és ezek az előnyök a következő 28 napra kiterjesztve a vizsgálatot is megmaradtak" - foglalta össze dr. Kim Wadt Hansen, a tanulmány egyik szerzője, a koppenhágai Bispebjerg Kórház kardiológusa. "Elemzésünk azt mutatta, hogy valójában még kisebb mennyiségű szabadidős fizikai aktivitásnak is lehet védelmező hatása a végzetes szívroham ellen, a statisztikai bizonytalanság miatt azonban nem tudtunk határozott következtetéseket levonni ebben a kérdésben" - tette hozzá.
Az ESC 2016-ban kiadott - más szervezetek szakértőivel közös - ajánlásában heti legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc intenzív testmozgást, illetve ezek arányos kombinációját javasolja egészséges felnőttek számára a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése céljából. "Számos módja van annak, hogy alacsony költséggel vagy akár költségek nélkül is fizikailag aktív életet élhessünk. Tanulmányunk újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mozgás kifizetődik" - hangsúlyozta dr. Hansen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
