Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a fejlett gazdasággal rendelkező OECD-országokat nézzük, mert közülük is csak Mexikónál vagyunk jobbak.
Magyarországon 76 év a születéskor várható átlagos élettartam, ami nem csak a 80,9 éves uniós átlagtól marad el, hanem még a visegrádi országokétól is: ebben a tekintetben a csehek, a szlovákok és a lengyelek egyaránt megelőznek minket, a négy állam közül nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A mi átlagos 76 évünket a szlovákok egy évvel haladják meg, majd a lengyelek jönnek 77,8 évvel, végül a csehek következnek átlagosan 78,9 éves élethosszukkal. A várható élettartamot tekintve úgy vagyunk sereghajtók, hogy ez az adat az elmúlt 50 évben átlagosan közel 10 évvel javult az unióban, jobbára a javuló társadalmi, gazdasági és környezeti körülményeknek, valamint a fejlettebb orvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően.
Nálunk még a nők várható élettartama is 80 év alatt marad: ennek statisztikai értéke 79,4 év, miközben Szlovákiában 80,5 év, Lengyelországban 81,7 év, Csehországban pedig kerek 82 év. A magyar férfiak élete még kedvezőtlenebb kilátásokkal indul, a statisztikák szerint ők mindössze 72,3 életévre számíthatnak. Ugyanez az élethossz Szlovákiában 73,3, Lengyelországban 73,7, Csehországban pedig 75,8 év.
Számok bűvkörében
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint az iménti számokból is látjuk, az Európában várható átlagos élettartamot ma még aligha remélhetjük, pedig elérése nem lehetetlen. Jól mutatja ezt, hogy a kontinensen 45 olyan régió is van, amelyben a számok az átlagosat jócskán meghaladják, ezek pedig nem csak a legfejlettebb területeken helyezkednek el: a születéskor várható élettartam tizenhat olasz, tizenegy spanyol, nyolc francia, két brit, egy-egy osztrák, görög és finn, továbbá öt svájci régióban 83 év vagy ennél is több. A legmagasabb várható élettartamot 2014-ben egy spanyol régióban regisztrálták, ahol 84,9 év volt ez az érték.
A rosszabbul szereplő európai régiók túlnyomórészt keleti államokban vannak, a visegrádi négyek területei mellett köztük van Bulgária, Horvátország és Románia, valamint Törökország sok régiója. A születéskor várható élettartam 2014-ben egy bolgár régióban volt a legalacsonyabb, mindössze 73 év. Ehhez viszont hozzátartozik, hogy ez a régió volt az unió 28 tagállamának legszegényebbike. Mindebből tehát jól látszik, hogy a várható élettartam erősen összefüggésben van a gazdasági kérdésekkel, illetve abból adódóan azzal, hogy a lakosság mennyire tud egészségesen élni, sportolni, mennyire fér hozzá egészséges élelmiszerekhez, vitamindús táplálékhoz, szűrővizsgálatokhoz, megfelelő gyógyszerekhez és korszerű orvosi ellátáshoz. A stresszmentesebb élet és az egészségesnek tartott mediterrán diéta szerepét jól mutatja az is, hogy az élettartam azokban a mediterrán országokban is jobb az átlagosnál, amelyek gazdaságilag kevésbé fejettek.
Ez is érdekelhet
Itt jön képbe, hogy az élettartamra számtalan tényezőnek lehet ráhatása. A daganatos betegségek kockázatát például több esetben csökkentheti a megfelelő D-vitamin-ellátottság, amely a napsütötte mediterrán vidékeken könnyebben elérhető. Pontos mértéke nem ismert, de számítanak a szociális kapcsolatok is, és még megannyi dolog, amiről ma még információnk is alig van. Látszik tehát, hogy az élettartamra sok tényezőnek hatása van, ezek közül viszont nem mindegyikre lehet ráhatásunk. A szűrővizsgálatok nem ezek közé tartoznak: minden esetben egyéni felelősség kérdése, hogy részt veszünk-e rajta.
