Ahogy meredeken emelkedik a COVID-19-betegek száma az Egyesült Államok déli területein, úgy erősödik a tudósok gyanúja, hogy egy fontos, ám eddig figyelmen kívül hagyott tényező lehet a gyors terjedés oka a területen, ez pedig a légkondicionáló. A téli hideg időjárás kedvező feltételeket teremt a megfázás és az inluenza terjedéséhez, a többi között azzal, hogy az emberek jóval több időt töltenek zárt térben, egymáshoz viszonylag közel, így azonban könnyebben át is tudják adni egymásnak a kórokozókat. A tudósok úgy vélik, amikor az USA déli államaiban perzselő hőség van, ugyanez történik, az emberek bemenekülnek az épületekbe, ahol teljes kapacitáson dolgoznak a klímák.
"Ha bemegyünk a hűvösért, az olyan, mint amikor a hűvös területeken az emberek bemennek melegedni - ilyenkor sokkal kevésbé vagyunk képesek a távolságtartásra" - mondta a WebMD-nek dr. Edward Nardell, a Harvard's T.H. Chan School of Public Health környezet-egészségügyi, immunológiai és fertőző betegségek professzora. "Nagyobb eséllyel érintjük meg ugyanazokat a felületeket, melyek akár szennyezettek is lehetnek az emberek által beszéd vagy köhögés során levegőbe bocsátott vírusos nyálcseppecskéktől" - tette hozzá.
És nem ez az egyetlen gond
A klíma azért is kockázatos, ahogyan a légkezelő berendezések működnek. Amikor a külső hőmérséklet extrém magas, a HVAC-rendszer nem cseréli teljesen frissre a levegőt, csak mindig hozzáad a mixhez egy keveset, így spórolva az energián. Ez pedig azt jelenti, minél melegebb van kint, annál több "elhasznált" levegő kering bent. "Nagyobb arányban lélegzünk be olyan levegőt, amelyet valaki egyszer már kilélegzett" - magyarázza Nardell professzor. Ha pedig van egy fertőzött a teremben, máris felhalmozódhat a levegőben a koronavírus .
Ha mindez nem lenne elég, ott vannak még a ventilátorok, melyek keringtetik a levegőt. Ezek a legkisebb vírushordozó részecskéknek - az úgynevezett aeroszoloknak - csak még egy extra löketet adnak, így azok hosszabb ideig képesek a levegőben maradni. "A klímák, ventilátorok és egyéb légmozgató készülékek légáramlatai jóval tovább szállítják a részecskéket, mint azok egyébként eljutnának" - így a professzor. Ráadásul a légkondik szárítják a levegőt, és azt már tudjuk - teszi hozzá Nardell -, hogy a vírus jobban kedveli a száraz levegőt. Bizonyos helyzetekben pedig a felsorolt tényezők együtt akár tökéletes környezetet is biztosíthatnak a fertőzéshez.
Újabb bizonyítékok a levegőbeli terjedésre
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A légkondicionálók használatával kapcsolatos tanulmányok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogyan terjed a COVID-19 betegséget okozó vírus a levegőben. Egy, a Clinical Infectious Diseases című szaklapban megjelent közleményben 239 nemzeti és nemzetközi szervezetnél (például a WHO-nál) dolgozó kutató ismerte el: a koronavírus a levegőben is terjedhet.
"Azért álltunk ki, hogy egy nagyon tiszta és egyértelmű üzentet adjunk át a világnak" - mondta Shelly Miller, a boulder-i Colorado Egyetem beltéri levegőminőséget tanulmányozó gépészmérnök professzora. Ő volt a közlemény egyik fő támogatója. "Ez a vírus opportunista módon képes a levegőben is terjedni, így akkor is elkaphatjuk, ha csak belélegezzük" - mondta.
Miller és társai úgy gondolják, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más közegészségügyi szervek a sötétben tapogatóznak, amikor szóba kerül a levegőbeli terjedés. "A járványgócok és a levegőminták, valamint az állatkísérletek kiértékelése során elegendő bizonyítékunk gyűlt össze arra, hogy kijelentsük, a levegőbeli terjedés ugyanúgy megtörténik, mint a felületeken keresztüli átvitel, ennek a helyzetnek a kezeléséhez viszont világos útmutatásra van szükség" - jelentette ki Miller. A WHO pedig a legutóbbi sajtótájékoztatói során ígérte, hogy megvizsgálja a helyzetet, és ehhez mérten ad ki hamarosan egy tudományos összefoglalót.
Ez most a WHO álláspontja
"Elismerjük, hogy ezen a területen új bizonyítékok merültek fel" - mondta később dr. Benedetta Allegranzi, a WHO fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési műszaki vezetője. "Úgy gondoljuk, nyitottan kell ezekhez a bizonyítékokhoz állnunk, hogy megértsük a hatásait az eddigi átviteli modellekre, és megtegyük a szükséges óvintézkedéseket" - tette hozzá.
A klíma szerepe
Eddig csak néhány tanulmány mutatott rá a klímák szerepére a koronavírus terjedésében. Ám ezek csak további kutatások szükségességét vetették fel. Júliusban azonban egy kínai kutatókból álló csoport publikált egy olyan konkrét eseten alapuló tanulmányt, melyben az ugyanahhoz az étteremhez köthető COVID-19-betegek esetét és a velük kapcsolatos nyomozásuk eredményét taglalták. Mint arról korábban már a HáziPatika.com-on is beszámoltunk , a vacsoravendégek közül tízen is megbetegedtek, mindannyian a terem egyik oldalán ültek. Asztalaik azonban majd egy méterre voltak egymástól, ebből következtettek arra, hogy nem a nagyobb légzőcseppeken utazva fertőzött a koronavírus. Ehelyett annak az eshetőségét vizsgálták, vajon a légkondicionáló légmozgása hozzájárulhatott-e a kisebb aeroszol részecskék terjedéséhez, melyek egyetlen, tünetmentes embertől származtak, és több különböző asztalnál ülő családot fertőztek meg.
Egy másik, még nem hitelesített tanulmányban a kutatók három különböző HVAC-egységről vettek mintát egy portlandi klinikán. Ezeket megvizsgálva a SARS-CoV-2-vírus genetikai maradványait keresték. Egységenként négy kenetet vettek le, minden négyből egy pedig pozitív eredményt mutatott. "Több helyen is megtaláltuk a vírust a légcserélő berendezésekben" - mondta a tanulmány szerzője, Kevin Van Den Wymelenberg építész professzor, az oregoni egyetem épületegészségügyi tanszékének vezetője.
Egy hasonló kutatás során a nebraska-i egyetem tudósai COVID-19-betegek szobájában vett levegőmintákban azonosították a vírus genetikai anyagait, még 1,8 méter távolságban is a betegektől. Van Den Wymelenberg azonban megjegyezte, tanulmányuk azt nem tudja bizonyítani, hogy a mintáikban kimutatott vírusmaradványok bárkit is megfertőztek volna valójában. Ennek bizonyításához egy 3-as szintű biobiztonsági laborban végzendő, nagyon drága és bonyolult kísérletre lenne szükség. Azt mondja azonban, hogy a tanulmányuk bizonyítja, hogy képes a vírus - vagy annak maradványai - bekerülni még az olyan masszív légcserélő berendezésekbe is, melyeket a kórházak használnak. Emiatt véleménye szerint a közegészségügyi szakembereknek alaposan meg kellene vizsgálniuk és fontolniuk, vajon jelenthet-e fertőzésveszélyt a klímák használata.
Így lehet biztonságosabb a beltéri levegő
Miller szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a beltéri levegőben a víruskoncentráció megemelkedését, mindössze annyi kell, hogy több levegőt szívjon be a rendszer kívülről. Otthon ehhez elég kinyitni az ajtót, ablakot, tehát rendszeresen szellőztetni. A kereskedelmi egységekben azonban már kicsit bonyolultabb a helyzet.
"A beltéri kockázat minimalizálására azt javasoljuk, hogy használjanak 100 százalékban kültéri levegőt, ezt azonban nem tudják megtenni, ha ezt hűteni vagy fűteni akarják, mivel úgy nagyon sokba kerülne" - jegyezte meg. A másik, amit tehetnek, hogy olyan rövidhullámú UV-sugárzást kibocsátó készülékeket szerelnek a falakra és a plafonokra, melyek képesek a légúti vírusokat megsemmisíteni. Ezek az UV-sugarak azonban nem okoznak bőrproblémákat, mint a napból származó fajták - nyugtat meg Nardell, hozzátéve: az ilyen készülékek remekül működtek már olyan szintén légúton terjedő patogének esetében is, mint a tuberkolózist okozó mycobacterium tuberculosis.
Végül pedig, beruházhatunk egy légtisztító berendezésbe. Miller professzor azonban arra figyelmeztet, mielőtt rászánnánk magunkat, végezzünk egy kis kutatómunkát, vagy vonjunk be egy szakembert, hogy biztosan a megfelelő készüléket vegyük meg. "Én például arra az esetre szereztem be egyet, ha valaki a családból megbetegedne, így tudjuk az otthonunk levegőjének vírusterhelését csökkenteni" - mondta a szakember, megjegyezve: az ionizáló tisztítók például nem alkalmasak erre.
A koronavírus hozta össze a testvéreket, akik 50 éve nem látták egymást - megható történet egy világjárvány árnyékában, a részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
