"A valódi problémát, azaz a megnövekedett fertőzéskockázatot az állott levegő jelenti, nem önmagában a beltéri és kültéri körülmények különbözősége. Eredményeink arra utalnak, hogy általában véve nagyobb biztonságban vagyunk, ha a légáramlás is számottevő" - idézi az egyetem közleménye Sean Cloustont, a New York-i Stony Brook Egyetem docensét. A kutató és munkatársai járványügyi és meteorológiai feljegyzések összevetésével keresték a választ arra kérdésre, hogy a szél milyen szerepet tölthet be az új koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésében.
A kutatócsapat Suffolk megye fertőzési adatait használta fel a 2020. március 16. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan. Ez több mint 96 ezer esetet foglalt magában. Emellett számításba vették az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) napi jelentéseit a régióban mért átlagos szélsebességről és nappali csúcshőmérsékletről. Mindebből egy statisztikai modellező programot hoztak létre, így keresve összefüggéseket a két adatsor változásaiban.
Az eredményekből kirajzolódott, hogy a melegebb, de szélcsendesebb napokon, amikor az emberek szívesebben gyűltek össze szabadtéren, szignifikánsan több fertőzés történt. Egészen pontosan a 16 és 28 Celsius-fok közötti maximumokat hozó napok esetében élesen elkülönültek egymástól a járvány gyors terjedése tükrében azok a napok, amikor az átlagos szélsebesség 8,85 kilométer/óra alatt vagy felett alakult. Előbbi esetben az új fertőzések száma akár 45 százalékkal magasabb lehetett. Az eredményeket bemutató tanulmányt a BMC Infectious Diseases című folyóiratban tették közzé a kutatók.
A nyugodt karácsony záloga, ha az emberek beoltatják magukat - hangsúlyozta Wikonkál Norbert Miklós a budapesti Honvédkórház főigazgatója. Kulcsfontosságúnak nevezte továbbá azt, hogy december 13-án kezdődik az 5-11 éves gyerekek immunizálása is. Mint mondta, szülőként számára egyértelmű, hogy beoltatja a gyermekeit.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
