Két amerikai matematikus nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy a rendelkezésre álló adatok alapján, egy általuk felállított új statisztikai modell segítségével megbecsüljék, valójában hányan kaphatták el az új koronavírust 2020 márciusában. A St. Louisi Washington Egyetem és a georgiai Augustai Egyetem kutatói az egyes térségekben diagnosztizált eseteket vizsgálták, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, mint a népsűrűség, a lakosság életkori összetétele, illetve, hogy feltételezhetően milyen mértékű lehetett a terjedés. De olyan friss kutatások adatait is igyekeztek számításba venni, hogy mennyi ideig maradhat életképes a vírus a levegőben, vagy bizonyos felületeken. Eredményeiket az Infection Control and Hospital Epidemiology szaklapban publikálták, melyet az IFLScience.com szemlézett.
Ötből csak egy beteget diagnosztizáltak
Feltételezésük szerint Olaszországban , a járvány Európai gócpontjában március elején ötből csak egy beteget diagnosztizáltak, azaz minden ismert betegre 4 másik jutott, akik nem kerültek az egészségügyi hatóságok látókörébe. Az arány szerintük hasonló volt Dél-Koreában is, míg Németországban minden regisztrált pozitív betegre 3 felderítetlen, addig Franciaországban 5 jutott. Iránban - feltételezésük szerint -, ahol egy beteget kiszűrtek, ott valójában 34 lehetett.
A matematikusok úgy vélik, Kínában, ahol sokkal nagyobb a népsűrűség, még nagyobb lehet a különbség a regisztrált és a valós esetszám között. Az amerikai matematikusok azt állítják, akár az is elképzelhető, hogy az arány valahol 149 és 1104 között alakulhatott, azaz 1 diagnosztizált betegre ennyi valós eset is juthatott. Ez alapján azt feltételezik, hogy csak Kínában valahol 12 és 89 millió között lehetett a valós koronavírus-fertőzöttek száma márciusban.
Akkoriban még nem volt elegendő adat az USA-ban
A tanulmány szerzői megjegyzik, az Egyesült Államokban akkoriban nem volt elegendő adat, hogy konkrét következtetéseket tudjanak levonni, az így készített becsléseik tehát nagyon korlátozottak. Úgy vélik azonban, hogy a március 9-én ismert körülbelül 500 beteggel szemben valójában 90 ezer fertőzött volt már az USA-ban .
"Szerettünk volna a probléma valós nagyságáról információt kapni, hogy ne csak a jéghegy csúcsát lássuk" - mondta Arni S. R. Srinivasa Rao, az Augusta Egyetem fertőző betegségekre specializálódott matematikai modelleket készítő laborjának vezetője, a tanulmány egyik szerzője. Hangsúlyozta, "pontosabb számokkal jobban meg tudjuk jósolni, hogy mekkora lesz a járvány valódi mértéke és mennyi ideig fog tartani". Megjegyezte, ilyen adatok nélkül nem tudhatják igazán az egészségügyi dolgozók, hogy mire kell készülniük.
Dr. Rao azonban azt is hangsúlyozta, ezek csak becslések, nem pedig valós számok. "A legfontosabb, hogy a becslések készítésénél egy olyan időszakot vizsgáltunk, amikor még kevés volt a diagnosztizált eset, szóval a megállapításaink nem feltétlenül tükrözik az elmúlt egy hónap eseményeit, tendenciát" - hívta fel a figyelmet arra, hogy ezeket a számokat kellő kritikával kell kezelni, és nem érdemes az immár sokkal pontosabb és gyakoribb tesztelések adataira vonatkoztatni.
Koronavírus: Egy detroiti kórházban egy halottat a székre ültettek a helyhiány miatt - a részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
Forrás: IFLScience