A légúti fertőzések terjedésekor a kutatók a levegőben lévő részecskéket méretük alapján két fő csoportba sorolják. Az egyikbe az 5-10 mikrométernél (μm) nagyobbak tartoznak, melyek jellemzően a beteg szervezetéből tüsszentéssel vagy köhögéssel kerülnek a levegőbe és jelentős mennyiségű vírust tartalmazhatnak, ezek az úgynevezett váladékcseppek, amik súlyuknál fogva nem jutnak messzire. A másikba azon 5 mikrométernél kisebb bioaeroszolok tartoznak, melyek kilégzéssel vagy esetlegesen valamely orvosi beavatkozás során kerülnek a levegőbe, tovább életképesek maradhatnak és nagyobb utat is megtehetnek. Ezek lényegében a levegő aeroszol részecskéihez tapadó kórokozók. Jellemzően ez utóbbira hivatkoznak, ha azt mondják egy vírus a levegőben terjed.
Mindezt azért is fontos leszögezni, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos oldalán vasárnap megjelent egy rövid tudományos összefoglaló , amiben arról írnak, az eddigi bizonyítékok alapján a Covid-19 betegséget okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) elsődlegesen váladékcseppeken és közvetlen érintkezés útján fertőz, és úgy tűnik előbbivel nem jut messzebb mint egy méter. Kínai kutatók még nem publikált tanulmányára hivatkozva azt írták, 75 ezer vizsgált esetből egynél sem jelentették, hogy levegőben terjedő vírustól fertőződött volna meg a beteg.
Egy amerikai rádióadó, a Texas Public Radio (TPR) által megkérdezett szakértő e fenti információra reagálva azonban arra figyelmeztet, korai még ezt így kijelenteni. "Úgy gondolom, a WHO részéről félrevezető lehet egy ilyen kijelentés" - fogalmazott Dr. Donald Milton, a Marylandi Egyetem Közegészségügyi Iskolájának fertőző betegséggel foglalkozó aerobiológusa.
Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos oldalán megjelent dokumentum szerint, a vírus leginkább közvetlen érintkezés és váladékcseppek útján terjed. Utóbbiak csak rövid, legfeljebb egy méteres távolságot tesznek meg a levegőben, majd lecsapódnak akár az ember bőrén, akár más felületeken, amit később megérinthetünk - idézi a cikk, hozzátéve: ezért szorgalmazzák a közegészségügyi szakemberek a gyakori kézmosást , s azt, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, mivel úgy a vírus könnyen bejut a szánkon vagy orrunkon keresztül a szervezetünkbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A TPR látszólag jogosan állítja ezzel a kijelentéssel szembe az olyan vírusokat, melyek akár percekig vagy órákig képesek a levegőben lebegni, így amikor valaki ott elhalad és belélegzi, megfertőződik. Az amerikai járványügyi központra (CDC) hivatkozva példaként a kanyarót említik. "A kanyaróvírus akár két órán keresztül is képes a levegőben lebegni és fertőzni, miután a beteg elhagyta a helyiséget" - olvasható a portálon.
Ekkor terjedhet leginkább
Fontos azonban - bár a TPR cikkéből úgy tűnhet -, hogy a WHO egyáltalán nem mondja azt, hogy a levegőben nem terjedhet az új koronavírus. A most megjelent dokumentumban mindössze annyit szögeznek le, szerintük ez jellemzően csak "bizonyos körülmények között történik meg, amikor olyan eljárást hajtanak végre, ahol a beteg szervezetéből nagy mennyiségben kerülhet a levegőbe aeroszol", ilyen például a kórházi intubálás vagy amikor a pácienst leválasztják a lélegeztetőgépről. Ez alapján a szervezet azoknak az egészségügyi dolgozóknak javasolja a levegőben való terjedés elleni szigorúbb óvintézkedések betartását, akik ilyen beavatkozásokat hajtanak végre. Máskülönben - mondja a WHO - azoknak, akik Covid-19 betegeket ápolnak, elegendő a kevésbé hatékony, a cseppfertőzés és a közvetlen kontaktus ellen védő intézkedések betartása.
Az egészségügyi dolgozókat félti az aerobiológus
Leginkább ez zavarja Dr. Miltont, aki szerint még oly keveset tudunk erről a vírusról, helytelen a terjedésére vonatkozóan ilyen következtetéseket levonni. Az aerobiológus úgy fogalmazott, az emberek szeretik azt gondolni, hogy jól elválasztható, éles ellentét van a levegőben lebegő vírusok és azok között a vírusok között, melyek nagyobb váladékcseppeken "utaznak", amiket szoros érintkezés révén lélegezhetünk be. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb.
"Az epidemiológusok szerint, ha szoros kapcsolatról van szó, akkor az már nem levegőbeli átvitel. Ez butaság" - mondja Milton. Az aerobiológus szerint, amikor a járványügyi szakértők egy új, eddig ismeretlen vírus által okozott pandémiát próbálnak megérteni, megismerni, lehetetlen, hogy pontosan felderítsék hogyan is terjed emberről emberre a kórokozó. "Az epidemiológusok nem tudják megmondani, hogy cseppfertőzéssel vagy aeroszolcseppeket belélegezve történt az átvitel" - jelentette ki. Véleménye szerint ezek olyan kérdések, amelyeket nehéz megválaszolni. A kutatók például a mai napig is vitáznak azon, hogy az influenza terjed-e a levegőben vagy sem.
A WHO kövesse a CDC-t
A cikk idéz egy kutatást, ami szerint Covid-19 betegek szobáinak szellőzőnyílásairól vett mintákban kimutatták a vírust. Ez azt bizonyítja, hogy a légáramlatok a legkisebb cseppeket is képesek felkapni, amik később távolabb csapódhatnak le. Egy másik tanulmány szerint ezzel szemben a vuhan-i kórházak levegőjében nem vagy csak nagyon alacsony szinten tudták kimutatni a vírus jelenlétét. Ilyen bizonytalanság mellett Milton szerint a WHO-nak az amerikai járványügyi központ mintáját kell követnie, s javasolnia kellene a levegőbeli terjedés elleni óvintézkedéseket is.
"A CDC-nek van igaza" - jelentette ki, hangsúlyozva: minden Covid-19 beteget ellátónak alkalmaznia kell ezeket az óvintézkedéseket. Mivel a világban mindenhol a megfelelő védőfelszerelés hiányával küzdenek, ezért Milton szerint az teljesen ésszerű tanács, hogy az átlag emberek a 2 méteres távolság megtartásával védekezzenek. Ahol pedig beteg van a háznál, ott az érintett viseljen maszkot , szellőztessenek gyakrabban, ha lehet akkor az ablakok kinyitásával és ne légkondicionálóval.
Forrás: Tpr.org
Fegyelmezetlen volt a lakosság: Szlovéniában már igazi kijárási tilalom van - olvassa el az erről szóló cikket társportálunkon, az nlc.hu-n .
