Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) múlt pénteken közzétett jelentése szerint idén június óta több mint kétszáz olyan koronavírus-fertőzést regisztráltak Dániában, amelyek esetén a farmokon tenyésztett nyércekkel összefüggésbe hozható vírusvariánst mutattak ki az érintetteknél. Ezek közül tizenkét eset került különösen a figyelem középpontjába, amelyeket kivétel nélkül szeptemberben jelentettek Jylland félsziget északi régiójában. A tucatnyi fertőzött közül nyolcan az érintett farmokon dolgoztak, négyen pedig a helyi közösségek tagjai közül kerültek ki. A fertőzések különlegességét az jelentette itt, hogy az azért felelős vírusvariáns, az úgynevezett cluster 5 variáns több olyan mutációt is hordozott, amilyet még nem figyeltek meg korábban sehol máshol.
A beazonosított mutációk jelentősége ezzel együtt egyelőre nem teljesen tisztázott. Mindazonáltal a korai kutatási eredmények arra utalnak, hogy ez a - főként nyércekkel kapcsolatba hozható - variáns valamelyest ellenállóbb, pontosabban mondva kevésbé érzékeny az immunrendszer által termelt antitestekre. A felfedezés így egyszersmind azt az aggasztó lehetőséget is felveti, hogy a cluster 5 variánssal szemben talán kevésbé lesznek hatékonyak az eddig fejlesztés alatt álló védőoltások. Bár a WHO álláspontja szerint mindenképpen szükség lesz további tudományos vizsgálatokra, hogy jobban megérthessük a helyzet valódi súlyát, illetve tisztázhassuk a vakcinákkal kapcsolatos aggodalmakat, a dán kormány ugyanakkor azonnali lépést kívánt tenni az ügyben, szem előtt tartva az emberek biztonságát.
Közel hárommillió nyércet öltek már le
Mint azt múlt szerdán Mette Frederiksen miniszterelnök bejelentette , a további fertőzések megelőzése érdekében, illetve a mutációktól tartva elrendelték a teljes dániai nyércállomány elpusztítását. Bár nem ez az egyetlen ország, ahol gócpontot jelentettek szőrmefarmokon, hiszen például Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is beszámoltak korábban ilyen esetekről, ugyanakkor Dánia a piac legnagyobb exportőre a világon. Ráadásul a dán farmok közül átlagosan minden ötödik esetében regisztráltak SARS-CoV-2 okozta fertőzéseket az ott tenyésztett állatok között - írja a BBC .
A miniszterelnöki bejelentés után meg is kezdődött a nyércek kiirtása az északi országban, a végrehajtásban pedig a rendőrség és a hadsereg is részt vett. Mostanáig közel hárommillió állatot öltek le, ugyanakkor a politikai ellenzék fellépése egyelőre, úgy tűnik, gátat szab a pusztításnak. A Guardian beszámolója szerint az ellenzéki pártok nem tartják tudományosan alátámasztottnak az intézkedés szükségességét, viszont hangsúlyozzák, hogy az nagyban veszélyezteti a szőrmeiparban dolgozók megélhetését. A dán egészségügyi hatóság (Statens Serum Institut, SSI) több mint egy hónapja nem találja újabb nyomát a mutálódott variánsnak emberek körében, továbbá számos szakértő vitatja, hogy egyáltalán tényleg veszélyesek-e az említett mutációk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezeken felül jogi aggályok is felmerültek a nyércek azonnali kiirtásának elrendelésével kapcsolatban. Olyannyira, hogy kedden maga Mette Frederiksen is elismerte , hogy bár az idő szorítja őket, mégis muszáj lesz előbb megteremteniük az intézkedés megfelelő jogszabályi környezetét. A dán kormány tehát jelenleg a kellő jogszabályok megalkotásán és beterjesztésén dolgozik. Eközben viszont mind Mogens Jensen agrárminiszter, mind Tage Pedersen, a dániai nyérctenyésztők szövetségének vezetője igyekszik elfogadtatni a farmerekkel, hogy elővigyázatosságból igenis szükséges leölni az állatokat. "Továbbra is arra biztatnám a nyérctenyésztőket, hogy működjenek együtt, mert most minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a lakosság egészségének megőrzése érdekében" - szögezte le Jensen.
Mit jelent, hogy nyércek is elkapják az új koronavírust?
A jelenlegi világjárványért felelős SARS-CoV-2 csupán egyike a koronavírusok családjába tartozó számos vírusnak. Jól ismert, hogy a koronavírusok több gazdatestet, illetve állatfajt is képesek megfertőzni, kezdve rágcsálóktól és ragadozóktól patás emlősökön át akár madarakig. Maga az új koronavírus sem kizárólag emberek között terjed. Laboratóriumi vizsgálatok igazoltak már SARS-CoV-2 okozta fertőzést a többi között még majmok, nyulak, rókák és hörcsögök szervezetében is, számítógépes modellezések szerint pedig a fogékony fajok köre a jelenleg ismertnél is jóval szélesebb lehet - írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Lucy van Dorp, az University College London (UCL) mikrobiális genomikával foglalkozó kutatója.
A szakember kitért rá, miközben a zoonózis mint az állatról emberre terjedő fertőzés jelensége közismert, addig az antroponózis kifejezést már ritkábban használjuk. Ez utóbbi írja le az emberről állatokra visszaterjedő fertőzéseket. Számos zoonotikus fertőzés beleeshet ebbe a körbe, és ezalól a SARS-CoV-2 sem jelent kivételt. A vírus örökítőanyagát kimutatták már például kutyákban, macskákban, de még állatkerti oroszlánokban és tigrisekben is. Hova tovább április elején, amikor Európa még jócskán a járvány első hullámával küzdött, már jelentettek nyérceket érintő fertőzéseket is Hollandiából. A farmokon zárt helyeken tenyésztett állatok között a kórokozó könnyedén tudott terjedni, és hamarosan sokuknál különböző súlyosságú légzőszervi tünetek alakultak ki. Néhány héttel később pedig már nemcsak nyérceknél, hanem a farmokon dolgozó embereknél is regisztráltak koronavírus-fertőzést, ami arra utalt, hogy a SARS-CoV-2 oda-vissza képes megugrani a faji akadályokat.
Ahogy aztán újabb farmok váltak járványos gócponttá, még az ott élő kóbormacskák szervezetéből is ki lehetett mutatni a koronavírus ellen termelt antitesteket. Június elején aztán a holland agrárminisztérium elrendelte az összes nyérc leölését a fertőzés által érintettek telepeken. A Hollandiában történtek ráadásul csak a kezdetet jelentették. Ahogy a vírus egyre erőteljesebben és gyorsabban terjedt az emberek között, úgy vált mind gyakoribbá a nyércek körében is. Újabb és újabb gócpontokat jelentettek Spanyolországtól az Egyesült Államokon át egészen Dániáig. Mindezek tükrében világossá vált, hogy a SARS-CoV-2 hatékonyan terjed nyércek között, mivel pedig az állatokról emberre is képes visszafertőzni, így elkerülhetetlenné vált a szőrméjükért tartott menyétfélék elpusztítása. Innen nézve tehát az Észak-Jyllandban regisztrált szeptemberi esetek sem jelentenek igazán nagy újdonságot.
Mennyire veszélyes a jelenség?
A Dániából érkező hírekben ugyanakkor új és veszélyes vírusmutációkról is szó esett nyércekről az emberi cirkulációba visszakerülő SARS-CoV-2-variáns kapcsán. Ezzel együtt egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a nyércfarmokhoz köthető humán fertőzések, illetve az azok által kiváltott COVID-19 különbözne akár megjelenésében, akár súlyosságában más esetektől. Lucy van Dorp hangsúlyozza, hogy a mutációk a vírusok evolúciójának természetes részét képezik, többségük pedig egyáltalán nincs kihatással a kórokozók működésére. Mindez éppúgy igaz az emberek közötti terjedés során fellépő mutációkra, mint a nyércek szervezetében kialakulókra - vagy bármilyen más fertőzött állatfaj esetére.
Mindenesetre a kutatók izgatottan várják az észak-jyllandi nyércfarmokról származó vírusgenomok és minden azokhoz tartozó kutatási eredmény közzétételét, hogy további vizsgálatokat végezve feltárják azok lehetséges kihatásait a járványra. A médiában megjelent beszámolók elsősorban a cluster 5 variánsra fókuszáltak az elmúlt napokban. Ez a variáns négy olyan mutációt is hordoz, amelyek az úgynevezett tüskefehérjét érintik, azaz azt a fehérjét, amely lehetővé teszi, hogy a vírus bejusson a gazdatest sejtjeibe. Mindazonáltal e mutációk érdemi jelentősége egyelőre nem tisztázott.
A tüskefehérjét érintő mutációk valójában nem ritkák, korábban is volt példa hasonlóra. Tény, hogy a fehérje specifikus kötődési motívumában fellépő változásokban, származzanak azok akár emberből, akár nyércből, megvan a potenciál, hogy kihatással legyenek arra, miként képes beazonosítani az immunrendszer az adott variánst, ezáltal pedig lehetőséget teremthetnek akár a vakcina nyújtotta védettség megkerülésére is. Éppen ezért a kutatók folyamatosan tanulmányozzák és nyomon követik a korábban azonosított hasonló mutációkat. Érdemes ugyanakkor leszögezni, hogy az érintett variánsok továbbra is igen ritkán okoznak fertőzést embereknél. Mi több, az eddigi jelentések alapján úgy tűnik, a cluster 5 már el is tűnt a humán cirkulációból.
