Számos országban oltásonként 100 mikrogramm az előírt mennyiség a Moderna mRNS-alapú vakcinájából, a gyógyszercég kutatói azonban már korábban igazolták, hogy ennek a fele is megfelelő immunválaszt vált ki. Egy új kutatás viszont még tovább megy: 25 mikrogramm hatóanyag is elegendő - számolt be róla a Nature magazin. Az amerikai La Jolla Immunológiai Intézet kutatói 35 főn végezték el kísérletüket, amelynek során mindenki két 25 mikrogrammos Moderna-oltást kapott 28 nap különbséggel. A tesztalanyok mintáiból kiderült, hogy a két csökkentett dózis is képes volt az antitestek és vírusölő T-sejtek számát a hosszú távú védettséghez szükséges mértékűre emelni.
Négyszer annyi embert olthatnának be
Az eredmény különösen azon országok számára jelentős, amelyek pénzügyi helyzetük miatt nem képesek kellő mennyiségű oltóanyagot vásárolni. Az ő megsegítésüket célozza a Covax-program: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetésével ezen országok COVID-19 elleni vakcinával való ellátására létrehozott program legalább kétmilliárd védőoltást szeretne az idén világszerte kiosztani, ebből legalább 1,3 milliárd adagot a szegény országoknak. A kezdeményezést azonban nehezíti, hogy a gazdag országok nagy mennyiségű vakcinát kötöttek le saját maguk részére. Óriási az egyenlőtlenség a védőoltások nemzetközi elosztásában, és az úgynevezett vakcinanacionalizmus rengeteg emberéletet követel - mondta a Nature-nek Alex Tabarrok, a George Mason Egyetem közgazdásza, aki úgy véli, ha már januárban kiderül, hogy a ssökkentett mennyiségű oltóanyag is megfelelő immunválaszt válthat ki, már akár százmillióval több embert beolthattak volna világszerte.
Többféle mennyiséget teszteltek
A Moderna-oltásából a legkorábbi vizsgálatok idején 25, 100 és 250 mikrogrammos adagokat vizsgáltak meg. A legnagyobb mennyiség túlságosan sok mellékhatással járt, míg a legkisebb a leggyengébb immunválaszt váltotta ki. Ezért lett a 100 mikrogramm a nemzetközileg ajánlott, adagonkénti oltási mennyiség. Az új kutatásban viszont a 35 alany közül a második csökkentett mennyiségű oltás után hat hónappal majdnem mindenkiben kimutatható volt a megfertőződést gátló antitestek jelenléte. Vérmintáikból az is kiderült, hogy szervezetükben nagy mennyiségben vannak jelen a T-sejtek: mind azok "gyilkos" változata, amely elpusztítja a megfertőződött sejteket, mind a "segítő" sejtek, amelyek fokozzák az immunválaszt. Az antitestek és T-sejtek mennyisége hasonló volt azokéhoz, akik átestek a COVID-19 fertőzésen. "Nagyon ígéretes, hogy ilyen hosszú idő után is könnyen képesek voltunk immunválaszt kimutatni" - mondta Daniela Weiskopf, a La Jolla Immunológiai Intézet immunológusa, a tanulmány társszerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kevesebb több lehet
Weiskopf és kollégái további kutatásokat szeretnének végezni a csökkentett dózisú oltások hatékonyságának mérésére. Hasonló kísérlet folyik egyébként Belgiumban is a Pfizer-BioNTech vakcinájával. "Nem lenne szabad tovább várni" - sürgette az eredmények mielőbbi alkalmazását Sarah Cobey, a Chicago Egyetem infektológus-kutatója a Nature Medicin korábbi számában. "Emberek halnak meg, miközben történelmi lehetőségünk van egy nagyon megalapozott feltevéssel életeket megmenteni" - mutatott rá.
"Még ha az alacsony dózisú oltások csak korlátozottan bizonyulnak hatékonynak a SARS-CoV-2 vírus ellen, akkor is érdemes volna alkalmazni a negyedadagos oltást, hogy világszerte felgyorsíthassuk az oltás ütemét" - érvelt Tabarrok a Nature cikkében. Számításai szerint egy ilyen kezdeményezés a jelenlegi gyakorlatnál hatékonyabban csökkentené a fertőzés terjedését és a COVID-19-hez közhető halálozás mértékét. "Az oltatlan emberek számára egy fél adag most beadva hasznosabb, mint jövőre egy egész adag" - tette hozzá. Vagyis ha egységnyi mennyiségből több embert lehet beoltani, az a vakcinaegyenlőséget erősíti.
Veszélyes azt hinni, hogy mindenki védett - részletekért kattintson ide !
