Tavasszal, amikor a világon szinte minden országban azt mondták az embereknek, hogy a koronavírus-járvány terjedésének lassítása és saját egészségük érdekében maradjanak otthon, az újszülött intenzív osztályokon az orvosok valami furcsát vettek észre: visszaesett a koraszülések száma, néhány esetben drasztikusan. A The New York Times összefoglalója szerint, először Írországban és Dániában vették észre, ahol két orvoscsoport egymástól függetlenül megvizsgálta saját régiójának vagy országának vonatkozó adatait, s arra jöttek rá, hogy a kijárási korlátozások idején a koraszülések - különösen a legkorábbi és legveszélyesebb esetek - visszaestek. Megfigyeléseikről szóló tanulmányaikat eddig csak online publikálták, és azok még nem estek át az ilyenkor szokásos szakmai felülvizsgálaton. Mindezek ellenére több országból számoltak be azóta hasonló megfigyelésekről.
Amerikában tízből egy baba koraszülött. A terhesség általában 40 hétig tart, és minden 37. hét előtti szülést koraszülésnek tekintenek. Annak költségei pedig a gyermek és a családja számára - mind anyagilag, érzelmileg és hosszútávú egészségkárosodás szempontjából - hatalmasak lehetnek. Az amerikai járványkezelési és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint a koraszülötteknél, különösen akik a 32. hét előtt látták meg a napvilágot, sokkal nagyobb az esélye látás- vagy hallásproblémák, agyi bénulás kialakulásának, esetleg a magzati halálnak. "A legjobb, amit tehetünk ezek elkerüléséért, hogy először is megpróbáljuk megelőzni a koraszüléseket" - mondta Dr. Roy Philip, az írországi Limerick Egyetemi Szülészeti Kórház újszülöttgyógyásza. Az intézet a 473 ezer embert szolgál ki a régiójában.
Egyetlen extrém kis súlyú korababa sem született
Dr. Philip épp külföldön nyaralt, amikor az országában bevezették a kijárási korlátozásokat március 12-én, és valami igen furcsát vett észre, amikor visszatért dolgozni március végén. Amikor arról kérdezte kollégáit, miért nem rendeltek azóta anyatej alapú tápszert, mellyel a kórház legkisebb korababáit táplálják, mióta ő elutazott, a személyzet azt felelte: mert nem volt rá szükség, ugyanis egyetlen ilyen baba sem született egész hónapban.
A szakember és kollégái ezután összevetették a 2020 januárja és áprilisa között addig született korababák számát, visszamenőleg ugyanerre az időszakra vonatkozóan 2001-ig, összesen több mint 30 ezer csecsemő adatait vizsgálva. Összevetették a többi között a születési súlyukat, ami egy fontos indikátor az újszülötteknél. "Kezdetben azt gondoltam, biztos valami hiba van a számokban" - mondta Dr. Philip. Az elmúlt majd két évtizedben az egyik legkisebbnek tekintett, 1,5 kilónál kevesebb súllyal született babák aránya, ezer kórházi élve születésre vetítve nyolc volt. Most, 2020-ban ennek mindössze negyede, azaz két ilyen bébi született. A legkisebb újszülöttek, kinek súlya extrém kicsi , tehát 1 kiló alatti, általában még kevesebben vannak, ezer élve születésből 3 ilyen csecsemő lát napvilágot, idén tavasszal azonban egy sem született.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálat ugyan csak április végéig tartott, de az ír korlátozások június végén történt feloldásának időszakában Dr. Philip úgy fogalmazott, még mindig nagyon kevés koraszülött született a kórházukban. Két évtized alatt soha nem látott ilyen számokat.
Szinte kiürültek az újszülött intezívosztályok
Míg az ír csapat elmerült saját adainak vizsgálatában, addig Dániában a kutatók ugyanezt csinálták, mert hajtotta őket a kíváncsiság, vajon mi lehet az oka, hogy szinte kiürültek az újszülött intenzív osztályok. A koppenhágai Statens Serum Institut munkatársa, Dr. Michael Christiansen csapatával az idei lezárások legszigorúbb időszakának (március 12-től április 14-ig) adatait vetette össze az elmúlt öt év ugyanazon periódusaival, az egész országra vonatkozóan. Közel 31 ezer koraszülött adatait nézték át.
A kutatók úgy találták, hogy a 28. hét előtt született korababák száma a lezárások idején döbbenetes mértékben, 90 százalékkal esett vissza. Bár hivatalos tanulmányok nem születtek róla, az orvosok világszerte hasonló tapasztalatokról számoltak be, így tehát ez a jelenség szinte mindenhol megfigyelhető volt.
A kanadai Alberta állam Calgary Egyetemének neonatológusa, Dr. Belal Alshaikh például azt mondta, a majd 1,4 milliós városban felélre estek vissza a koraszülések a lezárások idején. A változás minden koraszülöttre érvényes volt, de leginkább a legkorábban születő babákat érintette. A holland Rotterdam városának Erasmus Medical Centerében dolgozó Dr. Irwin Reiss újszülöttgyógyász ennél kisebb visszaesést tapasztalt a koraszülések számában, míg az ausztráliai Melbourne egyik szülészeti kórházában egyenesen azt kérték a hivatalok az igazgatótól, hogy nézzen utána mi történik az intézetben, mert olyan kevés volt a korababa.
Az Egyesült Államokbeli Nashville Vanderbilt Gyermekkórházának neonatológusa, Dr Stephen Patrick 20 százalékkal kevesebbre becsülte az újszülött intenzíven a korababák számát, s amikor erről szóló tapasztalatait megosztotta a Twitteren, orvosok Amerika-szerte hasonló történetekről számoltak be. Bár az is igaz, hogy voltak, akik azt mondták sosem volt még ennyire telített az osztályuk és olyan is, aki szerint semmi változás sem volt a korábbiakhoz képest. Ha azonban a lezárások bizonyos helyeken a koraszülések megelőzésének hatékony eszközei, de más helyeken nem, az segíthet a koraszülés mögött húzódó okok feltárásában. A kutatók most a szóba jöhető tényezőkön elmélkednek.
Nem erre számítottak
Az egyik a pihenés lehet. Azzal ugyanis, hogy néhány terhes nő otthon maradt, kevesebb stressznek volt kitéve a munka és az ingázás miatt, többet aludt és több támogatást kapott családjától - vélik a kutatók. Azzal, hogy a kismamák otthon maradtak, általában is megóvták magukat mindenféle fertőzésektől, nemcsak az új koronavírustól. Ez azért is fontos, mivel például az influenzavírusról tudható, hogy növeli a koraszülés kockázatát. Ott van továbbá a légszennyezettség , mely a feltételezések szerint szintén befolyásolhatja a baba idő előtti érkezését, a kijárási korlátozások idején ennek mértéke jelentősen javult.
Tehát ugyan még nem tudják mi okozhatta a visszaesést a koraszülésekben, de szinte biztos, hogy a lezárásoknak köze lehet mindehhez. Későbbi kutatások azonban segíthetnek majd megérteni mind az orvosoknak, a tudósoknak és a leendő szülőknek a koraszülések okait, és azt, hogyan előzhető meg, amit eddig nem igazán tudtak. "Az eredmények meggyőzőek" - kommentálta a tanulmányokat Dr. Denise Jamieson, az atlantai Emory orvostudományi egyetem szülésze, aki szerint a történtek azért is voltak meglepőek, mert arra számítottak, hogy a pandémia okozta stressz miatt megnő a koraszülések száma, nem pedig csökken.
Olyan volt a pandémia, mint egy természetes kísérlet
"Úgy tűnt mindannyian extrém méretű stresszt tapasztaltunk az USA-ban a COVID miatt" - mondta. De lehet, hogy a terhes nők másképp élték meg a lezárásokat - tette hozzá, megjegyezve: a különbségek abból is adódhatnak, hogy az egyes országokban eltérő a szociális háló, a munkanélküliség miatti aggodalmak, a pénzügyi bizonytalanság.
De a szakember azt is elképzelhetőnek tartja, hogy néhány késői koraszülés pusztán azért nem történt meg, mert az orvosok a lezárások miatt nem tudták például az édesanya magas vérnyomása miatt elindítani a szülést. Bár ez nem magyarázat a nagyon korai szakaszban bekövetkező koraszülések elmaradására, melyekről az ír és dán szerzők számoltak be.
Ez is érdekelhet
"A koraszülések mögött okok évtizedek óta megfejthetetlenek, és bármit is próbáltak meg a megelőzésre, az rendre sikertelen volt" - mondta Dr. Jamieson. Ha a most publikált adatokat megerősítik, akkor a pandémia és a lezárások mintegy természetes kísérlet segítheti a kutatókat a koraszülések okainak megértésében, az elkerülés lehetőségeinek feltárásában. Például lehet, hogy már a szülés előtt el kellene kezdődnie a szülési szabadságnak - vetette fel. A dán és az ír kutatók azóta összeálltak és most egy nagy nemzetközi csoport léterhozásán fáradoznak, hogy minél szélesebb körben tanulmányozzák a COVID miatti lezárások hatását a koraszülésekre.
