Ott, ahol ilyen magas a COVID-19 elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám - véli Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A szakember a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kiemelte, hogy már nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fertőződhetnek meg azok emberek vagy családok, akik nem oltatták be magukat. Az oltatlanok körében továbbra is lehetnek súlyos lefolyású, akár halállal végződő megbetegedések is - hívta fel a figyelmet. A szakember egyúttal arra figyelmeztette az oltás nélkül külföldre utazni szándékozókat, hogy esetküben elég nagy a fertőzés veszélye.
A negyedik hullámmal kapcsolatban megemlítette továbbá, hogy a gyógyszergyártók folyamatosan figyelik, van-e a új típusú koronavírus újabb variánsai között olyan, amely "megkerüli" a rendelkezésre álló oltásokat. "Én most biztos vagyok benne, jelenleg a világban nincsen olyan mutáns, amely bármilyen módon veszélyeztetné az emberiséget azzal, hogy ki tudná kerülni a környezetünkben nagy mennyiségben használt oltóanyagokkal elért védettséget" - jelentette ki a Semmelweis Egyetem rektora. A szakember egyébként arra számít, hogy az elkövetkezendő időszakban tovább mérséklődik a kórházban lévők száma, és hamarosan egyszámjegyűre csökken a napi halálesetek száma, majd a járvány a nyár folyamán "teljes mértékben eltűnik".
Mikor elég egy oltás?
Aki már átesett a koronavírus-fertőzésen , annak - a nemzetközi adatok szerint - elég egy védőoltás is. Ahol ugyanis volt bizonyított fertőzöttség, ott az első vakcina az úgynevezett "booster", azaz gyorsító hatású oltás - mondta Merkely. Aki viszont még nem esett át a betegségen, annak nagy szüksége van a második oltásra is, mert az fogja jelentős mértékben emelni a szervezetben az ellenanyag szintjét, illetve növelni a sejtes immunitás aktivitását. Aki tehát átesett a betegségen, annak egy oltásra van szüksége, aki viszont nem, annak kettőre, és ha ezek megvannak, akkor az ember biztos lehet abban, hogy jelentős betegség nála már nem tud kifejlődni - összegezte a legfontosabb tudnivalókat a szakember.
Így alakul ki a védettség
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szervezet úgy alakítja ki a védettséget, hogy közvetlenül a megfertőződés vagy oltás után átmenetileg folyamatosan nő az ellenanyagszint, majd - mivel nincs rá szükség, hogy nagy mennyiségű ellenanyagot képezzen - ez csökkenni fog. De ott vannak a memóriasejtek, amelyek "emlékeznek" arra, hogyan kell az ellenanyagot újratermelni, valamint hogyan kell felépíteni a sejtes immunitást. Ennek következtében egy második találkozásnál már "azonnal lépni tudnak", a reakció azonnal maximális lesz és nem alakul ki a COVID-19 betegség - magyarázta a rektor.
Koronavírus: oltás mellett védhet ez az orrspray - olvassa el a részleteket!
