Az álmatlanság, avagy inszomnia egy gyakori alvászavar , amely esetén az érintettek nehezen tudnak elaludni, nehezen alusszák át az éjszakát, illetve a kelleténél hamarabb kelhetnek fel reggelente. Habár ébredés után is fáradtnak érzik magukat, már nem tudnak újra álomba merülni. Az álmatlanság nemcsak az energiaszintre és a hangulatra lehet negatív kihatással, de a fizikai egészségre, a munkahelyi teljesítményre és az életminőségre is egyaránt. A zavar jelentkezhet akut és krónikus formában, illetve önmagában vagy valamilyen egyéb egészségügyi probléma következtében.
Minden harmadik egészségügyi dolgozó érintett
"A stresszhez köthető inszomnia jellemzően csupán átmeneti, és mindössze néhány napig áll fent. Ha azonban a COVID-19 járvány folytatódik, az álmatlanság fokozatosan krónikus inszomniává válhat klinikai körülmények között" - mutatott rá dr. Bin Csang, a kantoni Southern Medical University professzora, a most megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatók összesen 1563 egészségügyi dolgozó adatait gyűjtötték össze online kérdőívek segítségével január 29. és február 3. között, a koronavírus-járvány tetőzésekor Kínában.
A résztvevők 36,1 százaléka, 564 fő számolt be inszomniás tünetekről. Ez az arány egybecseng a korábbi kutatások eredményeivel is, amelyeket a 2002-es SARS-járvány pszichológiai hatásai kapcsán folytattak le. Akadt például olyan felmérés, amely a SARS-betegeket ápoló nővérek 37 százalékánál rögzített álmatlanságot. A mostani kutatás szerint az alvászavarral küzdő dolgozók körében jelentősen magasabb volt a depresszió előfordulási aránya is, különösen a közepesen súlyos és súlyos állapotú esetek kapcsán. Hasonló összefüggést találtak továbbá a szorongásra és a traumatikus stresszre vonatkozóan is.
Hatalmas nyomás alatt dolgoztak
A kínai tudósok igyekeztek azonosítani az inszomnia fellépéséért felelős legfőbb tényezőket is. Ezek közül a legerőteljesebbnek a COVID-19 betegség hatékony kezelésével kapcsolatos bizonytalanságot találták. Számszerűsítve erről a fajta aggodalomról mintegy háromszor gyakrabban számoltak be az inszomniával küzdő csoport tagjai. Ugyancsak érzékenyebbek voltak az alvászavarra az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók. A kutatók szerint ennek oka az lehet, hogy a kevésbé képzett kórházi személyzet körében erősebben jelentkezett a járvány kimenetele miatt érzett félelem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy az egészségügyi dolgozók általában véve hihetetlen stressz alatt voltak kénytelenek végezni a munkájukat. Folyamatosan közeli kontaktusban voltak a páciensekkel, akiktől bármikor elkaphatták a vírust. Eközben nemcsak maguk miatt aggódtak, hanem amiatt is, nehogy megfertőzzék a családtagjaikat és barátaikat. Ráadásul napi több mint 12 órán keresztül nehéz védőfelszerelést kellett hordaniuk, amit le sem vehettek egy percre sem, mert azzal a fertőzést kockáztatták volna. "Ilyen veszélyes körülmények között az orvosi személyzet mentálisan és fizikálisan is kimerült, emiatt fokozottan veszélyeztette őket a magas stressz miatt kialakuló inszomnia is" - olvasható a Frontiers in Psychiatry című tudományos folyóiratban április 14-én megjelent tanulmányban.
Forrás: eurekalert.org
Olaszországban egy kisebb orvoscsapat otthonukban igyekszik kezelni a koronavírus-fertőzött betegeket, így megelőzve, hogy ezek a páciensek később kórházba kerüljenek. Részleteket az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva .
