A lap helyszíni riportjában a vörös zóna kórtermeiben fekvő betegek és ott dolgozók is megszólalnak. Bider Katalin ápolási igazgató például elmondta, volt már olyan nap, amikor egyszerre érkezett hét mentő, de a hétköznapokban inkább a tervezett, ütemes betegfogadás a jellemző. A szakember szerint az elmúlt egy hétben kilenc beteg ment haza, a helyüket pedig szinte percek alatt elfoglalták az újak. Egyelőre nem is nagyon tudnak több embert fogadni.
Levegőt is nehéz venni a védőruhában
Az intézmény ápolási igazgatóhelyettese, Fizesán Hilda arról beszélt, a vörös zónába csak speciális védőruhában lehet belépni, aki pedig egyszer már beöltözött, annak legalább három órát maradnia kell. Ez alatt az idő alatt a dolgozó nem érhet az arcához, nem ehet, nem ihat, nem használhat telefont, nem mehet pisilni. Aki megszegi a szabályokat, annak "irány a zsilip", és újra be kell öltöznie. A speciális ruhában fizikai terhelés nélkül is nehéz levegőt venni, itt viszont szinte állandó terhelés alatt vannak az ápolók: ágyat húznak, beteget forgatnak, emelnek, kezelik a tüdőváladék-szívót.
Gyakorlatilag tele van az intenzív
A kórtermekben valamennyi beteg ágya mellett megtalálható a magas nyomású oxigénforrás. A nővérek négyóránként ellenőrzik, kinek mennyi a testhőmérséklete, a pulzusa, mennyi oxigént képes felvenni a vére a tüdejéből, azaz milyen a szaturációja. Utóbbi az egyik legfontosabb paraméter, ha ugyanis 90 százalék körülire vagy az alá megy, és emellett a beteg fizikai állapota is rossz, akkor szorosabb megfigyelésre átviszik az intenzív osztályra. Az intenzíven egyébként most kilenc beteg fekszik, de dr. Garas Tibor ügyeletes főorvos leszögezte, nincs mindenki lélegeztetőgépen. A kilenc beteggel gyakorlatilag tele van az osztály; négy-öt páciensre jut egy szakorvos és egy szakápoló.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így segít a gyógytornász
Akivel lehet, azzal gyógytornászok foglalkoznak, persze csak olyan szinten, amennyire a beteg ereje engedi. Fehér Katalin, az intézet vezető gyógytornásza elmondta: a fertőzés elsősorban a tüdőt támadja, annak súlyos gyulladása miatt csökken a szerv tágulási képessége, az ott zajló gázcsere egyensúlya felborul, ezzel megváltozik a légzés ritmusa, mechanikája. Ezt próbálja a gyógytornász a légzőtornával és egyéb keringésjavító gyakorlatokkal korrigálni. A rosszabb állapotban lévőket is mozgatják, van tornájuk az oldalukra fordított pácienseknek és azoknak is, akiknek állapota engedi, hogy ülve vagy állva tornázzanak.
A lap megszólaltatott egy ötvenes éveiben járó pácienst is, aki saját bevallása szerint először otthon próbált hosszú heteken át kilábalni a fertőzésből. Aztán amikor "egy éjszaka annyira elfogyott a levegője", hogy úgy érezte, nem tud már magán segíteni, mentőt hívott. Azt, hogy hogyan és mikor fertőződhetett meg, nem tudja.
Nagyon erős pszichés teher
Bider Katalin azt is megemlítette, hogy az állandó esély a kudarcra mindenkit megvisel az ott dolgozók közül, ahogy az is nagyon erős pszichés teher, hogy egyre fiatalabb és súlyosabb állapotú, pánikoló betegek érkeznek.
A COVID-19 elleni védettség kialakulásához alapesetben 2 dózisra van szükség a Magyarországon elérhető vakcinákból. Egyes esetekben azonban egy adag is elegendő a védelemhez. A részleteket korábbi cikkünkben olvashatja ide kattintva .
