Annak ellenére, hogy az új típusú koronavírus -járvány harmadik hulláma a fiatalabb korosztályokat sem kíméli, és a gyerekeknél is felléphetnek a COVID-19 súlyos szövődményei , kanadai kutatók megállapították, hogy a fertőzött kiskorúak kisebb valószínűséggel adják tovább a fertőzést a környezetüknek. A The Canadian Medical Association Journal (CMAJ) szaklapban is közzétett tanulmányban összesen 175, 17 éves vagy annál is fiatalabb, igazoltan koronavírus-fertőzött gyerektől és tinédzsertől vett mintákat vizsgáltak a kutatók. Ezekben fele akkora eséllyel tudták kitenyészteni a SARS-CoV-2 vírust, mint a felnőttektől származó mintákban, ráadásul a vírustenyésztés végére a gyerekek mintáiban lényegesen kevesebb életképes vírus keletkezett. A Cadham Tartományi Laboratórium csapata szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy nem a kiskorúak a koronavírus-fertőzés elsődleges terjesztői.
Mint azt a News Medical portál cikke is írja, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében világszerte több országban is átmenetileg bezáratták a bölcsődéket, óvodákat és iskolákat, mert a korábbi évek tapasztalata azt mutatta, hogy a gyerekek kulcsszereplők voltak a légzőszervi megbetegedést okozó fertőzések (például az influenza) terjedésében. Jared Bullard, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint azonban a SARS-CoV-2 vírus terjedésében továbbra sem tisztázott a kiskorúak szerepe, az eddigi eredmények ugyanis nem egyértelműek, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a szakértők tisztán lássanak a kérdésben. "Egyre több országban vizsgálják, hogy vissza lehet-e térni a hagyományos oktatáshoz, újranyithatnak-e az iskolák, napközik, valamint lehet-e folytatni a tanórán kívüli tevékenységeket. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy pontosan feltérképezzük azt, a gyerekek milyen módon terjeszthetik az új típusú koronavírust - már csak azért is, mert ebben a korosztályban továbbra is magas a tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel járó megbetegedés" - tette hozzá Bullard.
Kevesebb mint feleannyi a fertőző vírus a gyerekek mintáiban
A kutatás során a szakemberek orr- és garatmintákat vettek az igazoltan koronavírus-fertőzött gyerekektől és felnőttektől, majd a velük kapcsolatba kerülő kontaktszemélyektől is, 2020 márciusa és decembere között. Ezeket a mintákat aztán laboratóriumi körülmények között tenyésztésnek vetették alá. A 305 tenyésztett mintából 97 származott 10 éves vagy annál fiatalabb gyermekektől, 78-at vettek 11-17 év közötti fiataloktól, és 130-at 18 éves vagy annál idősebb felnőttektől. A kutatóknak összesen 93 mintában sikerült kitenyészteniük a SARS-CoV-2 vírust, ezek közül 57 származott felnőttektől, 18-18 pedig a fiatalabb korosztályoktól. Ezek alapján kimondható, hogy a fertőzőképes vírus jelenléte a gyerekek mintáiban 55 százalékkal alacsonyabb volt, mint a felnőttek esetében.
A kutatást végző szakemberek szerint jól látszik tehát, hogy a pozitív PCR-teszt nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fertőzött személy tovább is adja a vírust mindenkinek, akivel érintkezik. Bullard szerint a legideálisabb megoldás az lenne, ha a koronavírusos gyerekek esetében a pozitív teszt mellett azt is vizsgálnák, hogy mennyire fertőzőképesek, és ennek függvényében döntenének az orvosok arról, hogy közösségbe engedhetők-e. Ezzel a lépéssel a szülők és a gyerekek válláról is sok teher lekerülne, hiszen a digitális oktatás és az otthoni munkavégzés számos család mindennapjait nehezíti meg a járvány időszakában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A pedagógusok kampányoltásának két körén már túl vagyunk, ám a számok szerint úgy tűnik, szükség lesz egy harmadik felvonásra is annak érdekében, hogy egyetlen tanár se maradjon le a vakcináról. Ide kattintva részletesebben is olvashat erről a témáról.
