Egyre nőnek a félelmek, hogy a hideg évszak beköszöntével a koronavírus újult erővel tombolhat majd, és a második hullám akár az elsőnél is nagyobb lesz. Ám ennél sokkal bonyolultabb a kép, és több a bizonytalanság. Hogy hogyan alakul a tél az északi féltekén, az nemcsak a koronavírustól függ majd, de a többi szezonális kórokozótól, a saját viselkedésünktől, és attól is, vajon sikeresek lesznek-e a kormányzati intézkedések. A tudomány egy viszonylag új ága pedig épp azt kutatja, vajon az egyik vírusfertőzés blokkolhatja-e potenciálisan a másikat - a koronavírusra vonatkozóan még itt is sok a nyitott kérdés. Így tehát egyelőre nem tudni, hogy kemény menetre számítsunk, vagy békés lesz a karácsony. De lássuk, a BBC által megkérdezett kutatók hogy vélekednek minderről.
Jobban terjed a SARS-CoV-2 télen?
Bár erre a kérdésre még nem született egyértelmű válasz, a tudomány az igen felé hajlik, nagyrészt azok alapján, amiket más vírusokról tudunk. Négy másik koronavírus-típus is létezik, ami megfázásos tüneteket okoz. Mind könnyen terjed télen. Az influenza, a rhinovírusok, amik az általános megfázást okozzák, és az RSV , azaz respiratorikus szinciciális vírus, mely a legkisebbeknél súlyos alsó légúti fertőzést okozhat.
"Lehet ez is szezonális, ha azokat a vírusokat vesszük alapul melyek főképp tél idején érik el a csúcsot" - mondta a BBC-nek Dr. Rachel Lowe, a London School of Hygiene and Tropical Medicine (LSHTM) munkatársa, hozzátéve: hogy pontosan mi mozgatja a koronavírust, azt még kevéssé tudjuk, ezek lehetnek az időjárási körülmények, de akár az emberi viselkedés is.
Az időjárás mellett szól, hogy a vírusok a testen kívül tovább életben maradnak, ha hideg van. Az Egyesült Királyság vészhelyzetekkel foglalkozó tudományos tanácsadó csoportja (SAGE) szerint a 4 °C-os hőmérséklet különösen kedvező a koronavírus számára. Ráadásul télen kevesebb a napfény, így alacsonyabb az UV-sugárzás is, amely képes lenne arra, hogy inaktiválja a vírust.
Ha az idő hidegebbre fordul, akkor azonban a mi viselkedésünk is változik. Többet tartózkodunk zárt térben, hiába, a mínuszokban nem vonzóak a sörkertek és a grillpartik. Sokkal ritkábban nyitjuk ki az ablakokat is, így a szellőzés hiánya is kedvez a vírusok terjedésének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint arról korábban a HáziPatika.com-on már beszámoltunk , a brit kutatók szerint a szigetországban, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 251 ezer áldozatot is követelhet a téli, második járványhullám. Bár a számok azt mutatják, hogy a fertőzési ráta (egy ember hány másiknak adja tovább) inkább csak 1,7-ig emelkedik. Ez jóval alatta van a márciusban bevezetett lezárások előtti 3-nak, de majd' duplája a mostaninak. A kisebb ráta pedig kevesebb megbetegedést és kevesebb áldozatot is jelenthet.
Wendy Barclay, az Imperial College London professzora szerint észszerű és indokolt az emberek aggodalma. "Elég nagy az esélye egy második hullámnak, és egyértelmű, hogy közelében sem járunk még a nyájimmunitásnak, a tél pedig nyilvánvalóan az az időszak, amikor számíthatunk is egy második hullámra" - mondta, hozzátéve: nagyon sok a bizonytalanság, és a dolgok tényleg fordulhatnak nagyon rosszra. Jelenleg az Egyesült Királyság lakosságának mintegy 5 százaléka esett át eddig a fertőzésen, más szóval 95 százaléknak semmilyen immunitása nincs a koronavírussal szemben. Az Egyesült Államok példája pedig jól mutatja, hogy mi történhet, ha a járványkontroll kicsúszik a kezünkből.
Más téli vírusok, mint az influenza, okozhatnak problémát?
A legnagyobb félelem most az, hogy kereszttűzbe kerülünk, beüt egy súlyos influenzaszezon és azzal egyszerre érkezik a koronavírus második hulláma. Mindazonáltal, még nem tudhatjuk biztosan, hogyan hatnak majd az új szokásaink a hideg évszakban terjedő betegségekre. Társadalmunk ugyanis jócskán megváltozott. Többet mosunk kezet, eltakarjuk az arcunk, tartjuk a távolságot, és akik csak tehetik, otthonról dolgoznak, hogy elejét vegyék a koronavírus terjedésének, ez azonban úgy tűnik más kórokozókra is hatással van. A kijárási korlátozások például Hongkongban teljesen "lenyomták" az influenzaszezont, míg Ausztráliában, ahol most éppen tél van, szinte nem is beszélhetünk influenzaszezonról. Bár a szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy csak szokatlanul későn kezdődik. De hasonló képet mutatnak a déli félteke más országaiban, például Chilében és Dél-afrikai Köztársaságban is a téli megbetegedések.
Veszélyes lenne azonban mindebből azt a következtetést levonni, hogy nálunk, az északi féltekén is pontosan így fog alakulni a tél. Mert ugyan a kijárási korlátozások, az iskolabezárások, a korlátozott légi közlekedés jó hatással voltak az influenza terjedésére, az északi féltekén az országok most inkább nyitnak, mint inkább zárnak. "Lehet, hogy a társadalmi távolságtartás csökkentette az influenzás esetek számát, de nem bízhatunk csak ebben" - mondta Barclay professzor.
Ha azonban a téli kórokozók, melyek a koronavírushoz hasonlóan köhögéssel és lázzal járó betegséget okoznak, csúcsra járnak, akkor az eddiginél sokkalta többet kell majd tesztelni. "Fel kell készülnünk a második hullámra, de nem szabad abbahagynunk a rendszeres kézmosást és a társadalmi távolságtartást, mert akkor biztosan bekövetkezik" - mondta Julian Hiscox, a Liverpooli Egyetem professzora. "Az egyik, amivel szerintem fel kellene készülnünk, az egy nagyon jó diagnosztikai teszt, ami képes megkülönböztetni a 3-4 féle szezonális fertőzést, melyeknek hasonlóak vagy épp egyformák a tünetei" - javasolta, aláhúzva: így azonnal meg tudjuk mondani arról, aki besétál, hogy influenzás vagy COVID-19- e van.
Ez az egyik oka annak, hogy Nagy-Britannia igyekszik napi 500 ezerre növelni a tesztkapacitását, és történelmének legnagyobb influenzaoltás-kampányára készül. Dr. Lowe emellett arra figyelmeztet, mekkora a veszély, ha az emberek elbízzák magukat és elhanyagolják azokat az óvintézkedéseket, melyeket maguknak kellene megtenniük saját egészségük érdekében.
Mi történik, ha a vírusok keverednek?
A tél egyik tudományos szempontból leginkább érdekes és megmagyarázhatatlan aspektusa az, hogyan viselkedik majd a SARS-CoV-2, ha találkozik más vírusokkal. A légúti vírusok általában a test azonos területeit célozzák meg, az orr, a torok és a tüdő sejtjeit. Ez azonban versenyhez vezethet köztük. Tanulmányok pedig kimutatták, az egyik vírus képes kiütni a másikat, ha az útjában áll. Például egy nagy rhinovírusjárvány miatt csúszott 2009-ben Európában a sertésinfluenza-pandémia. Ennek egyik magyarázata abban keresendő, hogy az egyik fertőzésre adott általános immunválasz képes megvédeni minket a másiktól. Dr. Pablo Murica, a Glasgow-i Egyetem víruskutatója ezzel kapcsolatban elmondta, ha az egyik vírus kiváltja a veleszületett immunválaszt és gyulladást okoz, az változó ideig, de az véd más vírusok fertőzésétől.
A koronavírus és az immunitás
Sajnos azonban olyan kutatások is voltak már, melyek épp azt bizonyították, egyes vírusok bizony igen jól kijönnek egymással és akár egyszerre is fertőzhetnek. De akkor hogyan is illik ebbe a komplex képbe a SARS-CoV-2?
"Adataink szerint az influenza csak ritkán mutatható ki kevert fertőzésekben, szóval úgy gondoljuk, nem lesz túl gyakori, hogy valakit egyszerre fertőzzön meg a koronavírus és az influenza" - mondta Dr. Murcia. Ennek ellenére volt már példa arra, hogy ez megtörtént, akkor azonban az eredmény sokkal rosszabb volt, mint, amikor a kórokozók külön-külön betegítenek meg valakit. A virológus szerint az azonban előfordul, hogy például az RSV, az adenovírus és néhány parainfluenzavírus egy időben fertőzzön meg egy beteget. "Aggódom a jelenünk és a jövőnk miatt" - tette hozzá a szakember.
Törölni kellett egy Budapesten szervezett napközis tábort, miután a július 20-i héten megtartott turnusa alatt az egyik táborozó közeli hozzátartozójáról kiderült, hogy koronavírusos - további részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
