Amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az akkor még név nélküli új típusú koronavírus miatt, mindössze 18 országban volt jelen a kórokozó, 98 ismert megbetegedést okozva, és természetesen kiindulási helyén, Kínában, ahol addigra a betegek száma átlépte 7700-at. Most, bő fél évvel később azonban ez az aprócska vírus, melyet azóta elkereszteltek SARS-CoV-2-nek, teljesen elterjedt a Földön, több mint 16 millió embert fertőzött meg eddig igazoltan, a kórokozó által okozott COVID-19 betegségben pedig közel 650 ezren vesztették már életüket. Az Egyesült Államokban 2020-ban ez lett az egyik vezető halálok.
"Ez a hatodik alkalom, amikor a nemzetközi egészségügyi rendeletek (International Health Regulations) alapján globális egészségügyi vészhelyzetet hirdettünk ki, de ez a legsúlyosabb" - mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a napokban. De mi tud a SARS-CoV-2, amivel pandémiát tudott kirobbantani?
A virológusok a kórokozó számos kulcsfontosságú tulajdonságát emelik ki ennek magyarázataképp, ezek közül pedig bármelyik önmagában problematikus lenne. Ám amikor mindez egy mikroszkopikus vírusban egyszerre van jelen, akkor az eredmény, ahogy azt Andrea Pruijssers, a Vanderbilt egyetem kutatója megfogalmazta, a "tökéletes csapás" - millióból egy vírus képes világszintű krízis kiváltására. Hogy pontosan mik ezek a tulajdonságok, azokat az npr.org foglalta össze.
Szupergyorsan terjed...
"Az új koronavírus egyik legnagyobb erőssége, hogy nagyon könnyen terjed emberről emberre" - idézi a portál Dr. Megan Freemant, a pittsburgh-i gyermekkórház virológusát, aki doktori disszertációját a koronavírusokból írta. A koronavírus a test minden, a légzésben részt vevő szervét - orrmelléküreg, torok, tüdő stb. - megtámadja, a COVID-19 névre keresztelt légúti megbetegedést okozva ezzel. Ennek eredményeképp azonban a koronavírus könnyen terjed a lélegzetvétellel és azokkal a cseppecskékkel, melyek az orrból vagy a szájból kerülnek a környezetbe. Az Ebolával ellentétben, ami csak direkt kontaktussal terjed a vér, a nyál és más testnedvek közvetítésével, a SARS-CoV-2 esetében nem kell ahhoz senkit megérintenünk, hogy elkapjuk - mindössze kellő közelségbe kell kerülnünk egy fertőzötthöz és belélegeznünk a légcseppecskéket, amiket kilélegez.
És mivel a légutakon keresztüli átvitel nagyon gyors, így képes volt könnyedén az egész világon elterjedni. Elég mindössze egyetlen fertőzött beutazása ahhoz, hogy egy új kontinensen elterjedjen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
...de nem annyira, hogy "kiüsse" saját magát
Amikor egy vírus túl gyorsan terjed, akkor előfordulhat, hogy egy közösségben annyi ember elkapja, hogy kialakul az úgynevezett nyájimmunitás . Akkor viszont már nem marad elég ember, akit a vírus képes lenne megfertőzni, tehát épp a gyors terjedése biztosítja saját pusztulását - magyarázta Malik Peiris, a Hongkongi Egyetem virológusa. Ez az "egyensúlyi helyzet" volt az oka annak, hogy például a dengue-lázat okozó vírus ugyan képes volt egy adott területen fellángolni, ám rögtön ott hamvába is halt.
Terjeszthető tünetek nélkül is
Még mielőtt bármilyen tünet is megjelenne, a fertőzött máris terjeszti a vírust a beszéd, az ének, a köhögés és a légzés útján levegőbe kerülő, SARS-CoV-2 által terhelt cseppecskékkel, ha elég közel van a másik emberhez. "A legtöbb átvitel tünetmentes, preszimptómás vagy enyhe tüneteket mutató emberektől származik" - tette hozzá Pruijssers.
Ezzel szemben egy rokon koronavírus fajta, a SARS-CoV-1, ami 2003-ban okozott járvány Ázsiában, leginkább akkor fertőzött, amikor az emberek már tüneteket produkáltak. "Amint valakinél megjelentek a szimptómák, azonnal karanténba helyezték, ez segített hatékonyan megelőzni a vírus terjedését" - magyarázta Peiris. Az a SARS-járvány hivatalosan 2004-ben le is zárult, és "mindössze" 8098 áldozatot szedett, azóta nem is fordult elő ismert eset.
A tünetek sokfélesége megterheli az egészségügyi rendszereket
Bár sok embernél nem, vagy csak enyhe tüneteket okoz a vírus, a SARS-CoV-2 képes komoly pusztítást is végezni a szervezetben. "Az új koronavírus például az influenzához képest arányaiban sokkal több embernél okoz nagyon súlyos légúti megbetegedést, és gyakrabban vezethet akár halálhoz is" - mondta Freeman.
Mivel a COVID-19 olyannyira megbetegítheti az embereket, hogy az már kórházi ellátást igényel, ez pedig hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és akár lehetetlenné teszi az optimális ellátás megszervezését és fenntartását, ahogyan történt ez néhány texasi és kaliforniai intézmény esetében, mivel sem elég személyzet, sem elég eszköz nem állt rendelkezésükre. Ez pedig csak tovább növeli a halálesetek számát. Az új koronavírus 2019 utolsó negyedévi, kínai megjelenése óta több mint 600 ezer áldozatot követelt.
És ott van még a házikedvenc-teória is
Nem elég, hogy az új koronavírus az állatokról ugrott az emberre, úgy tűnik, képes mindezt visszafelé is megtenni, azaz az emberek is megfertőzhetik az állatokat, házi kedvenceiket is - és azok akár visszafertőzhetnek más embereket.
Úgy tűnik, a vírus denevérektől származik és néhány szerencsétlen véletlen együttállása folytán átterjedt az emberre. Azaz "volt valahol valaki, aki rosszkor volt rossz helyen, kapcsolatba került egy denevérrel vagy egy köztes hordozó állattal, amit már megfertőzött a vírus és ő is elkapta" - mondta Carlos Zambrana-Torrelio, az EcoHealth Alliance ökológusa. A kutatók kiderítették, hogy az emberek képesek esetenként megfertőzni akár saját kutyáikat, macskáikat, de akár oroszlánokat vagy tigriseket is, ahogy történt ez a bronxi állatkertben. Ám egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy kutyák vagy macskák képesek lennének "visszaadni" a vírus az embereknek, bár feltételezik, hogy egy holland nyércfarmon megfertőzött állatok visszafertőzték az embereket.
Ez pedig azt jelentheti, hogy ha vírus elkezd a velünk élő háziállatok között is terjedni, pokolian nehéz lesz tőle megszabadulni - magyarázta Freeman. Ha pedig az állatok közt kialakul egy vírus rezervoár, akkor bármikor visszatérhet a járvány. Más szóval, hiába küzdi le és válik vírusmentessé egy közösség, elég lesz egyetlen fertőzött állat látogatása, hogy fellángoljon a járvány.
A meglepetés ereje
A világnak eddig még soha nem kellett megbirkóznia egy különösen veszélyes koronavírus okozta pandémiával. Ez azt jelenti, hogy a világon szinte mindenki fogékony rá, és azt is, hogy az elején "szinte semmit sem tudtunk róla - egy vadonatúj vírus volt" - magyarázta Pruijssers. A tudás, a kezelés és a kontroll hiánya pedig mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vírus elterjedjen.
Ellentétben az influenzával, mely már évszázadok óta az életünk része, ez az új koronavírus azt kívánja a kutatóktól, hogy mindent most derítsenek ki, a semmiből - hogyan terjed, kik lesznek tőle a legbetegebbek, hogyan hatnak rá a gyógyszerek, milyen vakcinával lesz kivédhető stb.
Még mindig sok mindent nem tudunk, de nagyon gyorsan tanulunk. De úgy tűnik, nem elég gyorsan ahhoz, hogy megállítsuk ezt a most tomboló járványt - fogalmazta meg félelmeit Pruijssers, a Vanderbilt Egyetem kutatója.
Eddig az állam költségén lehetett elvégeztetni, ám szombattól fizetős lesz a koronavírus-teszt a piros és sárga országokból hazatérőknek - további részletek társportálunk, az nlc.hu cikkében .
Legjobban: