Világszerte sokan beszámoltak a hirtelen fellépő, súlyos hepatitiszes megbetegedések megugró számáról a közelmúltban . A gyermekeknél előforduló hepatitiszes megbetegedéseket először az Egyesült Királyságban észlelték, de mostanra már Európából, Ázsiából és Amerikából is jelentettek eseteket. Bár a számok világszerte még mindig nagyon alacsonyak, a betegség súlyos lefolyásúnak bizonyult. Legalább 11 gyermek meghalt, és néhány gyermeknek májátültetésre volt szüksége.
A májgyulladást az embereknél általában vagy mérgezés, például alkohol, vagy több különböző vírus valamelyikével való fertőzés okozza. Ezeknél a gyerekeknél azonban a szokásos vírusok egyikét sem azonosították. Az Egyesült Királyságban a közegészségügy védelméért felelős hivatal, a UK Health Security Agency adott ki egy tájékoztató füzetet, amely szerint a súlyos gyermekkori hepatitisz eseteiben nagyszámú "kutyával való érintkezés" történt. Mielőtt azonban a szülők fejvesztve eltiltanák a kutyáktól a gyermekeiket, az IFL Science tudományos magazin szerint érdemes részletesebben megvizsgálni az eredményeket. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy noha a tudósok valóban találtak összefüggést a kutyák közelében élő gyermekeknél, érveik meglehetősen gyenge lábakon állnak.
Miről is beszélünk?
A brit hatóság szerint a betegek 70 százaléka (92-ből 64 fő) kutyatartó családból származott. Ahhoz, hogy összefüggést lehessen feltételezni – írja a lap –, nemcsak azt kell kimutatni, hogy a betegeknél a kutyáknak való kitettség magas, hanem azt is, hogy magasabb, mint a nem érintett gyermekeknél. Amíg ezt nem ellenőrzik kontrollcsoportos vizsgálatban, addig minden kapcsolat csak feltételezés. Ráadásul az Egyesült Királyságban a háztartások 33 százalékában van kutya, és a nem kutyatartó háztartásokból származó gyermekek közül sokkal többen kerülnek kapcsolatba kutyákkal, amikor meglátogatják őket vagy játszanak a barátaikkal. Így a hetven százalékos, kutyákkal való érintkezés teljesen rendben van, normális lehet.
Az adatokkal kapcsolatos másik probléma – hívja fel a figyelmet a lap – az, hogy, ha nagyon nagy mennyiségű adatot gyűjtünk, könnyen bukkanhatunk hamis összefüggésre. Például a statisztikák szerint úgy tűnik, hogy Texas államban 2000 és 2009 között a válási arány erősen összefüggött az egy főre jutó margarinfogyasztással, ami nyilvánvaló ostobaság.
Ráadásul a gyermekeknél előforduló esetek egyáltalán nem utalnak arra, hogy a fertőzés a gyermekek között is terjed. Ugyanígy az esetek eloszlása sem utal arra, hogy ez egy új vírus lenne, amely kutyákról terjed át a gyermekekre. Az is fontos, hogy az esetek más országokban sokkal gyorsabban jelentek meg, mint ahogyan egy kutyavírus terjedne a kutyák között.
Lehetséges okok
A lap felrója a kutatóknak, hogy tanulmányukban nem térnek ki a lehetséges egyéb okokra. Például korábban az is felmerült, hogy a hepatitisz súlyossága az immunrendszer helytelen – túl erős vagy nem elég erős – működésének következménye, ám ezt nem vizsgálták. E mellett nyilvánvaló, hogy a COVID-19 világjárvány miatt sokkal érzékenyebbé váltunk betegségek egész sorára.
Elképzelhető, hogy a távolságtartás megszűntével és higiéniai elővigyázatosság lazulásával a gyerekek jobban ki voltak téve azoknak a fertőzéseknek, amelyek normális esetben nem okoznának nekik problémát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
