Az ENSZ legújabb előrejelzései szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9,6 milliárd főt. E növekedés legnagyobb részben Afrikában és Ázsiában várható, ugyanott, ahol a városiasodás mértéke is a leginkább emelkedik. Mindez egyaránt kihívás a helyi infrastruktúrák, a biztonságos élelmiszer-, víz- és egészségügyi ellátás szempontjából. A gyorsan iparosodó országokban ezzel szemben az elhízás aránya fog tovább nőni, hiszen a GDP növekedésével a nemzetek kalóriabevitele is nő. Ha a trendek a várakozások szerint alakulnak, a nagyobb népesség és a változó étrendek miatt 2050-re körülbelül a duplájára kell emelnünk a megtermelt haszonnövények mennyiségét – írja a hvg.hu.
Az élelmiszer-ellátás egyenetlensége és a minőségbeli problémák nem csak a fejlődő országokban okoznak fejtörést. A néhány éve megjelent élelmiszer-sivatag kifejezés egy-egy ország olyan területeit írja körül, ahol a lakosság nem jut könnyen friss zöldséghez, gyümölcshöz és egyéb teljes értékű élelmiszerhez. A minőségi ételhez jutás lehetőségének hiánya általában elszegényedett közösségeket érint, amelyeknek közelében nincsenek élelmiszer boltok, termelői piacok és egészséges ételeket kínáló vendéglátóhelyek. Azok, akik nem jutnak egyszerűen egészséges ételekhez, általában feldolgozott, olcsó élelmiszert fogyasztanak. Ezek magasabb só-, cukor- és zsírtartalma azonban elhízással és cukorbetegséggel fenyeget.
A mezőgazdaság és az állattenyésztés nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz : e két iparág évente ugyanis több szén-dioxidot bocsát ki, mint a világ összes autója, teherautója, repülőgépe és vonata. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint jelenleg az ivóvíz 75 százalékát öntözéshez és a mezőgazdaságban használjuk fel, és e szükséglet 2025-re 50–100 százalékkal fog nőni. Ugyanakkorra körülbelül 1,8 milliárd ember él majd erősen vízhiányos területen, és a népesség kétharmadának lesznek gondjai a folyamatos ivóvízellátással.
A világszerte megtalálható több tízezer ember számára hasznos élőlényből a mezőgazdaság csupán néhány százat hasznosít közvetlenül. Tizenkét növényfaj adja az élelmiszer-ellátás 75 százalékát, és tizenöt emlős- és madárfaj fedi le a háztáji állattartás 90 százalékát. Pedig a haszonnövények genetikai diverzitása csökkentheti az időjárás miatti rossz termés kialakulását, védi a növényeket a betegségek elterjedésétől és jobb terméshozamot eredményezhet. A mezőgazdaság azonban egyre kevesebb és kevesebb növény- és állatfajtára támaszkodik, ráadásul a vad fajták is eltűnőben vannak. Ez nemcsak a földön, hanem a vizekben is így van, ahol a leginkább halászott tíz fajtából származik fogyasztásunk 33 százaléka.
További változásokat (veszélyeket és előnyöket) hozhatnak a feltörekvő alternatív technológiák, például a génmódosított növények (gmo) termesztésének gyorsan terjedése, a 3D-s nyomtatóval készített húsok, a digitális adatelemzés ágazati hasznosítása, a mind tudatosabb (a hatékonyabban előállítható növényi alapanyagokból összeálló) táplálkozás, a hulladékok mennyiségének csökkentése, illetve újrahasznosítása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: hvg.hu
