A polgári repülőkön dolgozó pilóták különleges munkavállalók, semmilyen más civil foglalkozásban nincs ennyi ember élete egy másikra bízva. A Germanwings 9525-ös járatának keddi tragédiája, mármint az, hogy feltehetően a másodpilóta szándékosan egy hegynek vezette a gépet, mindezt sokkolóan tette nyilvánvalóvá.
A Spiegel Online , a német internetes lap ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy kevés esetben gyanítják a szerencsétlenségek hátterében a pilóták öngyilkosságát. Csakhogy a német lap arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a hatóságok a szeptember 11-ei merényletek óta rendkívüli intézkedések sorozatával igyekeznek kivédeni a terrortámadások lehetőségét, addig a pilóták pszichológiai problémáival kapcsolatos eljárásokat meglepően "hanyagul" kezelik.
"Nincs törvényi előírás a pilóták kiképzése során a pszichológiai vizsgálatra" - mondta a német lapnak a hamburgi munkapszichológus, Klaus-Martin Goeters. A pilóták később is alig szembesülnek pszichológiai, vagy akár pszichiátriai kérdésekkel. Bár a pszichiátria része a repülőorvosi vizsgálatoknak, amelyeket a pilótáknak rendszeresen abszolválniuk kell, de a repülőorvosok általában nem iskolázottak pszichiátriai szempontból" - magyarázza Goeters.
Ezen kívül egy pilótánál nem csupán az öngyilkossági szándék jelenthet kockázatokat. Függőség vagy csökkenő koncentrálóképesség is veszélyes lehet adott esetben.
Goeters jelenleg 72 éves, 1986 és 2005 között vezette a Német Űrhajózási és Repülési Centrum (DLR) légi- és űrhajózási pszichológiával foglalkozó részlegét. Ezen időszakban számos pszichológiai alkalmassági tesztet végzett pilótáknál, különösen a Lufthansa számára. (A Germanwings a Lufthansa leányvállalata.)
Előszűrik a jelentkezőket
De nem minden társaság tesztelteti a pilótáit pszichológiai szempontból. Ennek a tesztelésnek az oka nemcsak a biztonság, hanem a pénz: egy pilóta kiképzése több mint százezer euróba is kerülhet Goeters szerint. Ennek megfelelően ugyanilyen drága lehet, ha a jelölt a kiképzést megszakítja. Éppen ezért "előszűrik" a jelentkezőket.
Ha viszont egy pilótát kiképeztek és munkába állítottak, akkor egyre kevésbé erőlteti bárki is pénzügyi szempontok miatt a pszichológiai teszteket. Ez azt jelenti, hogy a pilóták életében később gyakorlatilag nincs is pszichológiai vizsgálat. "Ez nem is gyakorlat, és a törvény sem írja elő" - ez is kiderült a Lufthansa vezérének, Carsten Spohrnak a csütörtöki nyilatkozatából.
Ráadásul a kiválasztáskori pszichológiai tesztek nem a pszichikai problémák kimutatására koncentrálnak. Ehelyett a terhelhetőség, a fejszámolás, a logikai gondolkodás, a saját blogjában .
Egy EU-rendelkezés létezik ugyan arról, hogy a pilótának jelentkezők esetében nem lehet az orvosi előzmények között biztonságilag releváns pszichiátriai probléma. Ugyanakkor bizonyos neurotikus és "affektív" zavarok, amelyekhez például a depresszió tartozik, továbbá személyiség- és magatartászavarok nem számítanak kizáró oknak. Aki pedig megfelelő pszichiátriai szakvéleménnyel rendelkezik, az vezethet polgári repülőgépet az EU-szabályozás szerint.
A Spiegel Online szerint a most a katasztrófával összefüggésbe hozott másodpilóta állítólag depresszióban szenvedett. A Lufthansa is megerősítette, hogy kiképzése során a brémai pilótaiskolában megszakította a kiképzését. Ám később minden korlátozás nélkül alkalmassá minősítették a repülésre - mondta Spohr csütörtökön.
A hétköznapokban csak akkor történik beavatkozás, ha valamilyen konkrét eset erre okot ad - mondja Goeters. A pilóták törvényben kötelezettek arra, hogy a kollégáik munkaidőben feltűnő viselkedését jelentsék - hangsúlyozta Spohr. Ilyen esetben az illetékes hatóság elrendelheti a pszichológiai vizsgálatot - teszi hozzá Goeters.
Konkrét esetek előtt a pszichikai problémákat alig lehetséges kimutatni. A rendszeres repülőorvosi vizsgálatok pedig kevésbé érzékeny szűrők ilyen szempontból - mondja Goeters.
A DLR-nél dolgozó pszichológus, Oubaid számadatai szerint a pszichikai problémák elterjedtek a pilótának jelentkezők között. A repülőiskolások közötti problémás esetek (amikor valamilyen ellenőrzésnél buktak el, bizonytalanul repültek, illetve balesetet vagy "baleset közeli" helyzetet okoztak) 26 százalékában "általános magatartásproblémák" léptek fel.
Még aggasztóbb a Spiegel Online szerint, amikor 2070 biztonságilag releváns repülési esetet elemeztek a szakértők. Emberi hiba és "szociális tényezők" eszerint az esetek 15 százalékában voltak a kiváltó okok, további 69 százalékban pedig részben közrejátszottak az események bekövetkezésében. Ha ezek technikai és működési problémákkal kapcsolódtak össze, akkor a legveszélyesebb "mixet" alkották Oubaid szerint: szociális feszültségek miatt a biztonságilag kritikus esetek kockázata ötszörösére emelkedik, míg a technikai hibák a biztonságilag releváns esetek öt százalékáért voltak csak felelősek.