A nagyszabású tragédiák, balesetek, természeti katasztrófák hihetetlen módon megviselhetik az érintetteket: azokat, akik szerettüket, családtagjukat veszítik el, a túlélőket, de a mentési munkálatokban részt vevőket is. A fájdalom nemcsak fizikai jellegű, és az ilyen traumákhoz az érzelmek igen széles skálája tartozhat. Ezeket az érzelmeket egyáltalán nem könnyű megérteni, feldolgozni, és az érintetteknek gyakran rengeteg időre és szakszerű segítségre van szüksége ahhoz, hogy továbbléphessenek és újraépíthessék az életüket.
A természeti katasztrófák, balesetek, repülőgép-szerencsétlenségek, terroristatámadások és egyéb traumatikus események extrém mértékű stresszel járnak együtt, mind az érintettek, mind a közeli megfigyelők számára. Ezek az események alapjaiban rengetik meg a biztonságban vetett hitünket, tehetetlennek, sebezhetőnek érezhetjük magunkat. A szorongás, félelem, a jövő miatt érzett bizonytalanság idővel szerencsére enyhülhet.
Az érzelmek között találhatjuk a sokkot, a hitetlenséget, a félelmet, a tehetetlenséget, a szomorúságot, a bűntudatot, a dühöt és a szégyent. A fizikai tünetek között lehet a remegés, a szapora szívverés, a kapkodó, felületes légzés, a nyelési nehézségek ("gombóc a torokban"-érzés), a gyomorpanaszok, a szédülés és ájulás, a hidegrázás.
Nehezítő tényező a bizonytalanság
A repülőgép-szerencsétlenségekben elhunytak családtagjai számára nehezítő tényező lehet a bizonytalanság. A haláleset nagyon hirtelen, képtelenség rá felkészülni. Mary John pszichológus szerint az események feldolgozása nagyon hosszú időt vehet igénybe., többek között azért, mert ezekben az esetekben nincs olyan lezárás, mint más haláleseteknél. Az áldozatok maradványai ugyanis gyakran elvesznek, lehetetlenség azonosítani őket, vagy csak részlegesen azonosíthatóak.
"A gyásznak nagyon fontos eleme a temetés, vagyis azok a rituálék, melyek során az elhunyt szerettei végső búcsút vehetnek. A valódi gyász általában csak ezután kezdődhet, amikor a családtagokban tudatosult , hogy a szeretett személy nem tér vissza" - mondja a szakember. "Amíg nincs meg a test, az reményre adhat okot." Megnehezíti a gyászfolyamatot az is, hogy egy ilyen szerencsétleség igen "nyilvános" esemény: hatalmas médiaérdeklődés kíséri, a megszerezhető információk gyakran hiányosak vagy ellentmondásosak. A hivatalnokok, a légitársaság, a kutatást folytatók viselkedése is hatással lehet a gyászra. Sokan kritizálták például a Malaysia Airlines-t, amiért - meglehetősen tapintatlan módon - szöveges üzenetben értesítette a családtagokat arról, hogy a repülőgép lezuhant, és nagyon valószínű, hogy senki nem élte túl a balesetet. Felkavaró lehet az a tudat is, hogy a szerencsétlenséget emberi hiba vagy mulasztás okozta.
Másodlagos sérülések
A gyászfolyamatot , a traumával való szembenézést meghosszabbíthatják a "másodlagos sérülések" is: az, ahogyan a szerencsétlenséggel kapcsolatos nyomozást lefolytatják, a nyomozás hossza, a felelősök megtalálása vagy az esetleges kártérítéssel kapcsolatos jogi bonyodalmak is fokozhatják a sokkot és a fájdalmakat.
A mostani Germanwings tragédiában egy egész középiskolai osztály életét vesztette. Ez hihetetlen mértékben felboríthatja az adott közösség, Haltern am See városának, és a Joseph-Koenig-Gymnasium életét. Ha több ember is életét veszti egy közösségből (ebben az esetben 16 diák és két tanár is az áldozatok között van), a családtagok, barátok és ismerősök könnyen úgy érezhetik, hogy eltávolodnak egymástól és a szeretteiktől. A szerencsétlenség helyszíne és az otthon közötti távolság is megnehezítheti a gyászfolyamatot.
A szakemberek szerint a repülőgép-szerencsétlenségek semmi máshoz nem hasonlítható fájdalmat és veszteségérzést okozhatnak. A gyászoló családtagok úgy érezhetik, hogy a traumának soha nincs vége, hiszen mindig megjelenik egy újabb cikk, kiderül egy újabb részlet, felmerül egy újabb pletyka, lefolytatnak egy újabb tárgyalást. Ez, és az egyéni stresszfeldolgozási képességek nagyon mély hatást tehetnek a gyászolókra, és az események feldolgozása igen hosszú időt vehet igénybe, és a legtöbbször szakmai segítségre is szükség van.
Forrás: http://www.planesafe.org