Ausztrál kutatók nemrégiben bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk a hirtelen csecsemőhalál szindróma, más néven bölcsőhalál (SIDS) egyik lehetséges biomarkerét - írja a CNN. A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a mostani felfedezés csak a "kirakós" egy darabkája, a jellemzően egy éves kor alatti csecsemőket érintő SIDS (Sudden infant death syndrome) kialakulását illetően ugyanis még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Többek között az, hogy pontosan mi okozza.
Az Egyesült Államokban évente körülbelül 3400 csecsemő minden előzmény nélküli, váratlanul - többnyire álmában - bekövetkező halálát tulajdonítják a SIDS-nek, ami az eddig kutatási eredmények alapján leggyakrabban a 2-4 hónap közötti babák körében fordul elő.
A kutatók a mostani, eBioMedicine című folyóiratban publikált tanulmányukhoz 67 olyan újszülött vérmintáját elemezték, akik 2016 és 2020 között vélhetően bölcsőhalál áldozatai lettek. Egy speciális enzim, a butiril-kolinészteráz (BChE) szintjét mérték egy 655 csecsemőből álló kontrollcsoport vérmintáival összehasonlítva. Megállapították, hogy a bölcsőhalált halt gyermekek BChE-szintje a szülés után néhány nappal sokkal alacsonyabb volt, mint az élő- vagy egyéb okból elhunyt csecsemőké. A BChE enzim - a vegetatív idegrendszer részeként -, olyan létfontosságú funkciók szabályozásában vesz részt, mint a légzés, a vérnyomás vagy az ébredés.
A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a BChE-enzim szintjét megállapító tesztek alkalmasak lehetnek-e arra, hogy megkönnyítsék a jövőbeli SIDS-es esetek azonosítását és hozzájárulhatnak-e azok megelőzéséhez.
A bölcsőhalál ismert kockázati tényezői
A bölcsőhalál okát évtizedek óta kutatják, és eddig számos kockázati tényezőt sikerült azonosítani. Ezek közé tartozik az, ha a kismama a várandóssága alatt dohányzik, ha a baba koraszülöttként jön a világra, vagy ha a családban előfordult már bölcsőhalál. A baba életének első hat hónapban viszont számos más tényező és változás is befolyásolhatja ezeknek az enzimeknek - és úgy általában az idegrendszernek a - működését, fejlődését - ahogy arra a tanulmány szerzői is felhívták a figyelmet.
Carmel Harrington, az ausztrál Westmead Gyermekkórház tiszteletbeli kutatója maga is átélte minden szülő rémálmát: 29 évvel ezelőtt gyermeke bölcsőhalál áldozata lett. A tanulmány vezetőjeként elmondta: ha egy csecsemő életveszélybe kerül, mert például álmában nehezen veszi a levegőt, általában ösztönösen felébred, felsír - az agya azon része ugyanis, ami az ébredést irányítja, azonnal akcióba lép. Egyes csecsemők esetében viszont nem indul be ez a vészhelyzeti reakció, ami a mostani kutatás eredményei szerint összefüggésbe hozható a vegetatív idegrendszer működését is szabályozó BChE enzim alacsony szintjével - tette hozzá Harrington.
Ez is érdekelhet
A tanulmány eredményei biztatóak, de azért a kutatásnak voltak korlátai: kevés mintán alapult, és a felhasznált vérminták több mint két évesek voltak. Emellett a kutatók 1-2 éves gyermekekre vonatkozó adatokat vettek figyelembe, noha a SIDS általában az egy évnél fiatalabbakat érini. Ennek ellenére a kutatók jelentős előrelépésként értékelik: ígéretes kiindulópont lehet a jövőbeli kutatások szempontjából.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
