Honnan tudhatjuk biztosan, hogy az áruházakban, vagy a piacokon vásárolt élelmiszerek nem fertőzöttek? Az élelmiszerlánc-biztonság szakértői szerint a társadalmi-gazdasági konfliktusok folyamatos éleződése és a globalizáció következtében a bioterror-támadások veszélye térben és időben is egyre közelebb kerül Magyarországhoz - hívja fel a figyelmet a hvg.hu .
Mennyire biztonságosak a hazai élelmiszerek?
Mivel nyitott, az élelmiszerlánc különösen sérülékeny, kritikus infrastruktúra, és a biotechnológia fejlődése miatt a bioterrorizmus elleni védekezés kialakítása egyre bonyolultabb. Bioterror-támadást így akár olyan kórokozókkal is végrehajthatnak, amelyek az adott földrajzi területen alig ismertek. A szakemberek szerint létezik a méreg, amiből elég lenne pár grammot tenni a budapesti ivóvízkészletbe ahhoz, hogy a lakosság felét kiirtsák vele. Ettől azonban nem kell tartani: Kasza Gyula, a Nébih munkatársa szerint ivóvizeink védelme világviszonylatban is kiemelkedő.
Bár a bioterrorizmus fogalma sokaknak újdonságként hat, maga a biológiai hadviselés korántsem új keletű. Az ősidőkben például bevett módszer volt a fekáliás nyílvesszővel lövöldözés, majd a kutak mérgezése. Egyes teóriák szerint a nagy középkori pestisjárványok részben azért terjedhettek el különösen széles körben, mert a háborúk során pestises hullákat dobáltak a várfalakon át. Azonban az első klasszikus, nemzet ellen irányuló bioterror-cselekedet a németek nevéhez köthető, akik injekció, illetve kockacukorba rejtett ampulla formájában próbálták az ellenséges Nagy-Britanniába szállítandó igásállatok szervezetébe juttatni a takonykórt . A második világháború során pedig a japán hadsereg pestissel fertőzött bolhákat szórt szét Kína légterében, amely összesen 440 ezer kínai halálát követelte.
Az EU-n belül egy összehangolt és folyamatosan fejlődő gyorsriasztási rendszer működik, amely a magyar fogyasztókat is védi. Kasza Gyula szerint az élelmiszerláncot tekintve a magyar rendszer az EU-ban is a jobbak közé sorolható, mert a hazai felügyelet az elsők között tért át a láncszemléletre, vagyis az egyes szakterületeket ma már integráltan kezeli. Ennek révén sokkal gyorsabban azonosíthatók a problémák és könnyebb a megoldás is, különösen a bonyolultabb vagy az ismeretlen eredetű esetekben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyan a világon az egyik legbiztonságosabb gazdasági övezetként tartanak bennünket számon, és az itt forgalomba került élelmiszerek szinte biztos, hogy semmilyen veszélyt nem jelentenek, egyes feltételezések szerint a teljes magyar élelmiszer-forgalom 25-30 százaléka érintett lehet a feketegazdaságban. Az így forgalmazott élelmiszerek biztonságát pedig semmilyen módon nem szavatolhatják.
