Képzeljük el, hogy a vasút mellett sétálva azt vesszük észre, hogy előttünk öt embert kötöztek a sínekhez, akik felé éppen egy vonat robog nagy sebességgel. Nincs messze a váltó, így lehetőségünk van elterelni a szerelvényt másik irányba, ugyanakkor azon a sínpáron is van egy ember, akinek szintén nincs lehetősége elmenekülni. A kérdés tehát adott: ön meghúzná-e a kart, megmentve ezáltal öt ember életét, de aktívan hozzájárulva egy másik emberi lény megöléséhez?
Immár több évtizede, hogy Philippa Ruth Foot brit morálfilozófus kidolgozta ezt a pszichológiai tesztet, amelyet ma világszerte villamosdilemmaként ismerünk. Az etikai fejtörő célja, hogy elgondolkoztasson az aktív gyilkosság és a mások halálához való passzív hozzájárulás közötti különbségről.
Természetesen különböző emberek különböző módon reagálnak a felvetésre, ráadásul a választást nagyban befolyásolhatja az a körülmény is, hogy a probléma csupán hipotetikusan létezik, nem pedig egy éles szituációról van szó. A belga Ghent Egyetem pszichológusai ugyanakkor laboratóriumi körülmények között megpróbáltak valódi tétet társítani a dilemmához annak érdekében, hogy valós képet kapjanak az erkölcsi kérdésre adandó válaszokról.
Villamos helyett villamosság
A kutatók 200 önkéntest kérdeztek meg arról, hogy amennyiben egyetlen gombnyomással megmenthetnének öt - fémrácsok mögé zárt - egeret egy halálos áramütéstől , így viszont egy másik rágcsálót feláldoznak egy másik ketrecben, akkor miként döntenének. A hipotetikus feltevésre a résztvevők 66 százaléka válaszolt úgy, hogy megnyomná a gombot, a fennmaradó 34 százalék pedig a tétlenség mellett tette le a voksát. Amint azonban szembetalálták magukat a hús-vér állatokkal és az igazi gombbal, már 84 százalékuk határozta el magát a beavatkozásra, ami egyértelműen arra utal, hogy éles helyzetben az emberek sokkal hajlamosabbak érzelmi alapon dönteni.
Természetesen az egereket végül nem érte áramütés, ez csupán üres fenyegetés volt.
Hogyan dönt a mesterséges intelligencia?
A villamosdilemma különösen aktuális témává válhat a közeljövőben az önvezető autók terjedésével. Ha például valaki kiszalad az útra a jármű elé, a számítógépnek választania kell, hogy kitér az eredeti irányából, akár potenciális életveszélynek kitéve így az utasait és az autós forgalom többi résztvevőjét, vagy egyenesen átgázol a gyalogoson. Helyes válasz aligha létezik, kétségtelen azonban, hogy az ilyen típusú gépjárművek fejlesztőinek komolyan foglalkozniuk kell a problémával, nem is beszélve a jogalkotókról a balesetek kapcsán felmerülő felelősség miatt.
Forrás: iflscience.com