A magyarországi koronavírus -járvány jövőbeni alakulását nehéz előrejelezni, mert a tesztelések száma nem tudott lépést tartani az elmúlt hetek megnövekedett esetszámával - mondta Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorának, ahol Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa volt a másik vendég. Mindketten arra figyelmeztettek, téves feltételezés, hogy azért van több pozitívumunk, mert többet tesztelünk. Oroszi Beatrix ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, önmagában ez akkor lenne igaz - hogy pusztán a tesztelés miatt van több eset, miközben a járványügyi helyzet változatlan -, ha pozitivitás ennek megfelelően csökkenne. Úgy fogalmazott, ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelési kapacitásokon múlik, hogy a hatóságok mennyi fertőzöttet fognak észlelni. Márpedig az adataik alapján a jelenlegi tesztelési kapacitással nem lehet az összes esetet detektálni - szögezte le.
Két dolgot biztosan látnak
"Vagyis menne még följebb a járványgörbe , de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát, nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelései kapacitásunk elérte a felső határát" - mondta Oroszi Beatrix, aki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) járványügyi munkacsoportjának vezetője is. A szakértő szerint két dolog biztosan megállapítható, mégpedig az érintettek kormegoszlásának változása és az, hogy a közeljövőben a kritikus lefolyású eseteknek az emelkedése várható.
Az oltás nem old meg egy csapásra mindent
A szakemberek a tesztelési kapacitásokon és a lehetséges járvány-forgatókönyvek latolgatásán túl az oltásokról is beszélgettek a műsorban. Az ITM munkacsoport-vezetője szerint "az új koronavírus elleni védőoltás megjelenése nem a varázsütésszerű változást, sokkal inkább a védekezés harmadik fázisát hozza el". Úgy fogalmazott, most még van néhány bizonytalanság, például, hogy "a sokféle oltóanyag közül melyik lesz igazán biztonságos, valamint hatásos, illetve, hogy a hatásossági spektrumban mi lesz a különbség a szerek között". A Semmelweis Egyetem munkatársa úgy véli, ha többféle, eltérő hatású és működésű vakcina lesz, akkor annak megfelelően kell majd nagyon átgondoltan és okosan döntést hozni, és a védőoltási programot megfelelően felépíteni. Rost Gergely hangsúlyozta a matematikai modelleknek pont abban lesz a legnagyobb haszna, hogy finomhangolni lehessen majd az oltási programot, mivel nem lesz majd mindenki számára elég vakcina, így nem mindegy, hogy kik kapják meg. A cél a járvány lelassítása a nyájimmunitás eléréséig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Biciklis futárok viszik házhoz a koronavírustesztet Bécsben - kattintson a részletekért társportálunk, az nlc.hu cikkére .
